Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Cseh Géza: Erőszakos cselekmények Szolnok megyében az 1956-os forradalom és a megtorlás időszakában
állományában nem bíztak, mivel a rendőrtisztek és tiszthelyettesek jelentős része korábban együttműködött a forradalmi szervekkel, résztvett a nemzetőrség felállításában és felfegyverzésében. Sokukat a helyi forradalmi tanácsokba is beválasztották. A karhatalom tagjainak többségét honvédtisztek és tiszthelyettesek képezték. Ők ugyanis aláírták az ún. Tiszti Nyilatkozatot, ami a szovjet csapatok behívásának szükségességét tartalmazta. Elsősorban azért léptek be a karhatalomba, hogy ezzel egzisztenciájukat és állásukat a hadseregben továbbra is biztosítsák. Szolnokon az egész megyére kiterjedő hálózat kiépítését 1956. november 25-én kezdték meg Kanász Béla honvéd-alezredes vezetésével, aki az ezen a napon megalakult Szolnok Megyei Karhatalom parancsnoka lett. Szolnokon négy riadócsoportot ("R" csoportot) és egy munkásszázadot szerveztek, melyeket a város területén lévő objektumok őrségei egészítettek ki. A riadó csoportok tagjait elsősorban a rendőrség állományának erre hajlandó és megbízhatónak tekintett tagjaiból toborozták össze. A járási székhelyeken, a városokban és két községben (Kunmadarason39 és Tiszaföldváron) ugyancsak karhatalmi szakaszok alakultak. 1957 elején Szolnok megyében a karhatalmisták száma 892 fő volt. Közülük a megyeszékhelyen 443, Tiszafüreden 32, Kunmadarason 45, Kunszentmártonban 40, Karcagon 80, Mezőtúron 60, Jászberényben 52, Tiszaföldváron 30, Törökszentmiklóson 40, Kunhegyesen 24, Jászapátiban 34 fő állomásozott. A nagyiváni önkéntes csoportba ifj. Vadász Kálmán tsz-elnök vezetésével tizenketten tartoztak. Az 1957 nyarán összeállított jelentés szerint 305 hivatásos honvéd-, rendőr- és korábbi ÁVH-tiszt, 238 tartalékos tiszt, 214 munkás, 54 tiszthelyettes és 81 sorállományú honvéd lépett be a Szolnok Megyei Karhatalomba. A politikai szempontból megbízható tartalékos tiszteket jórészt behívással mozgósították és valószínűleg a sorkatonák többsége sem teljesen önként vállalta a különleges szolgálatot. A többiek azonban saját akaratukból, meggyőződésből, karrierizmusból, vagy a honvédségnél és a rendőrségen betöltött állásuk megtartása érdekében léptek be.40 A "munkás" kategóriába viszonylag kevés fizikai munkakörből érkezett személy tartozott. Ide sorolták a párt- és tanácsi funkcionáriusokat, alkalmazottakat, továbbá mindenkit, aki nem tartozott a katonai és rendőri állományhoz és önkéntesen, nem behívás útján került a karhatalomba. A Tiszti Nyilatkozatot a tartalékosok is valamennyien aláírták.41 Vidéken csak Bács- Kiskun és Csongrád megyében volt magasabb a karhatalmisták száma, mint Szolnok megyében. Mivel a hivatásos honvédtisztek és tiszthelyettesek Kunmadarason a repülőtér tisztjeiből és tiszthelyetteseiből alakult meg a karhatalom. Az objektum parancsnokát és több tisztjét azonban több éves börtönbüntetésre ítélték, mivel a környező településeken kezdeményezői voltak a forradalmi tanácsok megválasztásának. 41 MNL JNSZML XXXV. 61. f. 8. fcs. 1957 . 5 . 6. e. Uo. 189