Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Cseh Géza: Erőszakos cselekmények Szolnok megyében az 1956-os forradalom és a megtorlás időszakában
szovjet főhadnagy jelentésében azt állította, hogy a lövöldözést a magyarok kezdték,27 és az 1957-ben lefolytatott hadbírósági eljárás során a vádlottak is ezt vallották. A peranyag adatai szerint a városi tanácsháza előtt őrszolgálatot teljesítő két fiatal rálőtt az egyik gépkocsiból kiszálló szovjet tisztre, mire az oroszok golyózáporral árasztották el a teret.28 A nemzetőrök viszonozták a tüzet és közel egy órán át tartott a lövöldözés.29 A Szolnok megyei ötvenhatos eseményekről készített belügyi jelentés egy ismeretlen nemzetőrről és egy lengyel állampolgárról tesz említést, akik a bevonuló szovjet katonákra tüzet nyitottak. Ez a forrás három szovjet halottat és tíz sebesültet említ.30 A jászberényi tűzharc egyes részletei mindmáig nem tisztázottak. A városban elterjedt szóbeszéd szerint a szovjet laktanya parancsnoka, egy őrnagy a támadásra vonatkozó parancsot nem hajtotta végre, és ezért még aznap agyonlőtték. Ezt semmilyen írásos forrás nem erősíti meg, noha a szovjet parancsnok leváltása valószínűsíthető, mivel november 4-én már más tiszt állt a jászberényi alakulat élén, mint akivel három nappal korábban Potemkin Károly, a városi forradalmi tanács elnöke és dr. Altordai Sándor nemzetőrparancsnok tárgyalt. A lövöldözést a hasonló esetektől eltérően nem követte rendkívül súlyos megtorlás. A Budapesti Katonai Bíróság és a Pest Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa által lefolytatott eljárás után, a jászberényi forradalmi események résztvevőit 1-5 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. Gyilkossági kísérletért, vagy emberölésért, aminek általában a szovjet katonák ellen folytatott, halálos áldozatokat követelő fegyveres harcot minősítették, senkit sem marasztaltak el.31 Kevésbé ismert, hogy Jászberényben november 4-én délután, egy órával a szovjet katonákkal vívott tűzharc után, újabb lövöldözésre került sor. A Rákóczi Akadémia tagjai, a kommunista rendszerhez hű honvédtisztek egy teher- és egy személygépkocsival haladtak át a városon, hogy Békéscsabán, Orosházán és Szarvason elfoglalják szolgálati helyüket. A rendőrség előtt valaki géppisztolysorozatot adott le a személygépkocsira és ennek következtében a hátul ülők megsebesültek. A tisztek később a karhatalom tagjai lettek és részt vettek a jászberényi gyanúsítottak kihallgatásában.32 November 4-én fegyveres ellenállásra Szolnok megyében Jászberényen kívül csupán Törökszentmiklóson került sor, ahol az átvonuló 80. ejtőernyős deszant ezredre rálőttek, mire a szovjet katonák negyedóráig tartó lövöldözésbe kezdtek. 27 JÁROMI J. 1995. 127., 139. p. 28 HL XI. 22/a. B. 447/1957. 29 MNL JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 31. ő. e. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Továbbiakban: ÁBTL) V-150376/1. 406. p. 31 HL XL 22/a. B. 447/1957.; MNL PML XXV. 2-b. B. 1911/1957. 32 JÁROMI J. 1995. 135. p. - MNL PML XXV. 2-b. B. 1911/1957. 186
