Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
Béla iskolaszéki elnök azonban ekkor azt a jelentést tette, hogy a református iskolánál nincsen olyan tanító, akinek lakásra lenne szüksége.105 Az egyházközség és az iskola anyagi helyzetének instabilitása meglehetősen viszonylagos volt. Amikor például Szilágyi Elemért felvették az ószőlői állásra, 1946 novemberében az iskolaszék fizetés kiegészítő államsegélyt kért részére.106 Ezt nem kapta meg, sőt, a következő hónapban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyáltalán nem fizetett neki. Ekkor Szilágyi kérte az iskolaszéket, hogy rendes havi fizetését az egyház folyósítsa, amíg az államtól meg nem érkezik az összeg. Ekkor a presbitérium egy havi teljes bért tudott kölcsönadni a számára.107 A tanítói díjazáson kívül - mely valljuk be, a legkomolyabb kiadási tétel volt - az egyházközség az iskola működését és mindennapos kiadásait is fedezni tudta. Erről árulkodik egy 1946. május 13-án készült jelentés is.108 A fő gondot minden évben a tüzelőanyag beszerzése okozta, ezt azonban a gyülekezet segítségével sikerült hatékonyan megoldani. Időnként adakozásra is futotta az egyház költségvetéséből. Közvetlenül a nehéz újrakezdés után, 1945 júniusában 300 pengő ellátási segélyt szavazott meg a presbitérium Bán Mihály másodéves tanítójelölt számára, hogy folytathassa tanulmányait.109 1947-ben a helyi gimnázium létrehozását támogatta az egyházközség jelentős összeggel.110 A február 16-i presbiteri gyűlésen a Katona Lajostól kapott haszonbér tiszta jövedelmét, azaz 5 mázsa búza hivatalos árát ajánlották fel a leendő gimnázium számára.111 Ugyanakkor az iskola éppen a hiányos anyagi kondíciók miatt nem tudta megszervezni felső tagozatát, ami meggátolta, hogy általános iskolává alakuljon. Ehhez ugyanis még legalább két állandó tanítót kellett volna alkalmazni, erre azonban az iskolának nem volt kapacitása. A források arról árulkodnak, hogy ezen MNL JNSZML VI. 501. 17. d. Tanfelügyelő ir. 1184/1947. Szini Béla jelentése elhagyott lakóházak igénybevételéről, 1947. ápr. 8. TREI Prés. jkv. 1946/VIII. jkv. TREI Pres. jkv. 1946/IX. jkv. TREKL I. 33. g. 18. d. Vegy. jel. 999/1946. Egyházak megsegítése ügyében jelentés, 1946. máj. 13. TREI Pres. jkv. 1945/IV. jkv. 1946- ban a településen is elkezdték kiépíteni a nyolcosztályos általános iskolákat, mely Tiszaföldváron azt jelentette, hogy a polgári iskolai oktatás elveszítette létjogosultságát. Ezért a polgári iskolát az 1946-47-es tanévben elkezdték felszámolni, aminek következtében az alapfokú oktatást elvégzetteknek helyi szinten megszűnt a lehetőségük a továbbtanulásra. A hiány pótlására a lakosság kezdeményezése és támogatása nyomán, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletében engedélyezte a gimnázium létrehozását, mely az 1947- 48-as tanévben kezdte meg működését, és amely a Tiszazug első gimnáziuma lett. TÁLAS László: 2002. 199-200. p. TREI Pres. jkv. 1947/X. jkv. 168
