Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
állások betöltését már az állam sem engedélyezte.112 Mindez jól mutatja, hogy az egyházközség anyagi viszonyait a kettősség jellemezte: jövedelmei egyrészt elégségesnek bizonyultak ahhoz, hogy az intézményeit napi szinten működtesse, a legnagyobb kiadást jelentő tanítói bérezést viszont elsősorban az állam vállalta magára, s ezáltal biztosította befolyását az iskola felett. Az általános iskola A második világháborút követő időszak legjelentősebb oktatásügyi fordulata a nyolc osztályos általános iskolák létrehozása volt. Jóllehet a reformnak voltak ellenzői a koalíciós pártok mégis egységesen támogatták az új iskolatípus létrehozását.113 A reform értelmében az 1940. évi 20. törvény alapján létrehozott nyolcosztályos népiskolát átszervezték: alsó tagozata - 1-4. osztály - megmaradt a korábbi osztálytanítós rendszerben, azaz egy osztály összes tantárgyát egy tanító tanította, míg a felső tagozatban - 5-8. osztály - előírták a szakrendszerű oktatást, azaz az egyes tárgyakat általános iskolai tanári képesítéssel rendelkező pedagógusok taníthatták.114 A felső tagozatot tulajdonképpen a korábbi polgári iskolákból és a nyolc osztályos gimnáziumok alsó négy osztályaiból hozták létre. Az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után a négy osztályos gimnáziumokban vagy a különböző szakiskolákban lehetett továbbtanulni. A változtatás eltörölte a magyar oktatási rendszerből a nagy hagyományokra visszatekintő polgári iskolát. Az általános iskola létrehozásáról szóló rendeletet 1945. augusztus 16-án írta alá az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke. Augusztus végén kézbesítették az iskoláknak az első és ötödik osztály új, általános iskolai tantervét. Ennek alapján kezdődött meg a munka ezekben az évfolyamokban, hogy azután felmenő rendszerben, osztályonként haladva, az 1948-49. évi tanévre mind a nyolc osztályban az általános iskolai tanterv szerint folyjon az oktatás.115 Az új program gyakorlati megvalósítása komoly nehézségekbe ütközött. A nagyvárosokban, ahol az iskolák elegendő tanteremmel és pedagógussal rendelkeztek, az átállás nem okozott problémát. Viszont az olyan kis iskolák esetében, mint a tiszaföldvári református, a folyamat igen nehezen kezdődött. 1945. november 7-én Színi Béla, az iskolaszék elnöke jelentést tett a vármegye tanfelügyelőjének az általános iskola megszervezésének körülményeiről. Kimutatta, hogy az új iskolatípus kiépítése egyelőre elmaradt, azt a belterületen az állami polgári és népiskola, a külterületen az állami népiskola szervezte meg. TREI Pres. jkv. 1946/V. jkv. KARDOS J. 2007. 28. p. MÉSZÁROS István - NÉMETH András - PUKÁNSZKY Béla: Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Bp., 2005. 350. p. Uo. 351. p. 169
