Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
tanévnek a rendkívüli helyzetre való tekintettel 1945. július 14-ig kell tartania. Bizonyítványt azok a tanulók kaphattak, akik addig legalább három hónapon keresztül rendszeresen jártak iskolába.45 A háború után az iskola csak részben volt használható állapotban. Az épületek kisebb mértékben sérültek, a felszerelés viszont komoly károkat szenvedett. A padok, táblák, szekrények, a teljes szemléltetőeszköz-készlet, a tanítói- ifjúsági- és segély könyvtár, az irattár a naplókkal és az iskolai anyakönyvekkel együtt teljesen megsemmisült. Ezeknek nagy részét egyszerűen eltüzelték a településen átvonuló csapatok. De jelentkeztek más jellegű problémák is. Szini Béla helyettes lelkész és iskolaszéki elnök egy későbbi, a Nagykunsági Református Egyházmegye Tanügyi Bizottságának tett jelentése szerint a „lelketlen propaganda következtében kiváltott félelem miatt” a belterületi iskola tanítói, Kazai Benjámin és Holéczy Ilona 1944. október 7-én elmenekültek Tiszaföldvárról, és csak 1945. február 7-én, illetve 14-én tértek vissza, Dezső Sándor pedig 1945. január és április között a külterületi állami iskolában volt kénytelen tanítani.46 Az egészen bizonyos, hogy a két pedagógus az orosz csapatok elől menekült el. Ennek a tükrében viszont nagyon érdekes a jelentés megfogalmazása a menekülés okát illetően, ugyanis azt sugallja, mintha az oroszoktól való félelem csupán az ellenük irányuló magyar propaganda terméke lett volna, és mintha a háború után fény derült volna annak az alaptalanságára. Valószínű, hogy a jelentés szerzője 1945. július 2-án már a változó politikai helyzetet érzékelve fogalmazott így. Tiszaföldváron 1944. december 20-án alakult meg a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, első titkára Strasszer Árpád lett. A tiszaföldvári nemzeti bizottságnak szintén ő lett az elnöke, bár a testület nyolc tagja közül rajta kívül csak egy volt kommunista. A nemzeti bizottságban helyet kellett volna kapnia a három nagyobb egyház (református, római katolikus, evangélikus) egy-egy képviselőjének, azonban kommunista nyomásra törölték őket a testületből. A nemzeti bizottság feladata az volt, hogy újjászervezte a község képviselő-testületét. A képviselő-testület munkájában a pártok által delegált személyek vehettek részt, az összetétel arányai azonban nem követték a pártok erőviszonyait. Az MKP-nak ugyanis ugyanannyi képviselője lett, mint a jóval nagyobb létszámmal rendelkező kisgazdáknak. Ráadásul ugyanebben az évben a kommunisták egy újabb kulcspozíciót is megszereztek, mert a márciusban megalakuló földigénylő bizottságnak is Strasszer lett az elnöke.47 Levonhatjuk tehát a következtetést, hogy a településre nehezedő kommunista nyomás 1945-ben meglehetősen erős volt, mely indokolhatja az idézett jelentés szóhasználatát. DRABANCZ M. Róbert - FÓNAI Mihály: A magyar kultúrpolitika története 1920-1990. Debrecen, 2005. 99. p. TREKL I. 33. g. 15. d. Tan. biz. ir. 216/1946. Szini Béla iskolaszéki elnök jelentése a Tanügyi Bizottság elnökének, 1945. júl. 2. SZIKSZAI M. 2002. 96-97. p. 156
