Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
A település többi iskolája is hasonlóan nehéz helyzetbe került. Egyeseknek a felszerelése semmisült meg, a tanítás megkezdésekor a gyerekek lócákon és magukkal hozott székeken foglaltak helyet. Még a háború után három évvel is voltak olyan tantermek, például a martfűi, a homoki vagy a Malom utcai iskolában, ahol nem sikerült a padokat pótolni.48 Persze ebben a tekintetben sem jelentkeztek nagy különbségek az ország különböző területein fekvő iskolák között. A Kultuszminisztérium felügyelete alá tartozó intézményeknél okozott háborús károk értéke több mint 470 millió aranypengőre rúgott.49 A pusztításból a fronton küzdő felek mindegyike kivette a részét. A pásztói állami polgári iskolát például a németek tették tönkre, amikor az épületben hadikórházat létesítettek.50 Tiszaföldváron elsősorban az orosz hadsereg okozott súlyos károkat az oktatási intézményekben, bár ezt a hivatalos jelentésekben az intézményvezetők általában nem hangsúlyozták ki.51 Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy az egyre erősebb kommunista befolyás alá kerülő községi elöljáróság számára nem volt tanácsos olyan tényeket rögzíteni, melyek nem fértek bele a felszabadító szovjet hadseregről alkotott képbe. Ezzel szemben a református egyházközség presbiteri gyűlésén az elnök nyíltan leszögezte, hogy az ószőlői iskola padjait az oroszok törték össze és égették el, ami a tanítást rendkívül megnehezítette.52 A károk helyrehozása és a tantermek használhatóvá tétele meglehetősen lassan haladt, bár a helyreállításban külső segítők is részt vettek, igaz, nem tudatosan. 1945 nyarán a rendőrség foglalta le a belterületi iskola termeit hat hétre, tanfolyam céljára. Cserébe ígéretet tett, hogy azokat a tanfolyam megkezdése előtt és után kimeszelteti, padlózatát pedig felsúroltatja.53 Az iskola természetesen elfogadta az ajánlatot, ennek ellenére a tanszerek és szemléltető eszközök hiánya még évekig problémát okozott, és ez az oktatás minőségének rovására ment. B. Nagy Lajos presbiter az 1945-46-os tanévet lezáró vizsgákkal kapcsolatban jegyezte meg a testület gyűlésén, hogy szomorúan tapasztalta a szemléltetőeszközök hiányát, ugyanis a vizsgán a gyerekeknek nem volt megfelelő térképük, egy kis térképet kellett használniuk, melyről a földrajzi neveket lehetetlen volt leolvasni. MNL JNSZML VI. 501. 22. d. Tanfelügyelő ir. 619-1/1948. Tiszaföldvári állami általános iskolák számadóinak igazoló jelentése, 1948. febr. 17. A második világháború okozta károk a magyar oktatásügy területén. A Kultuszminisztérium vezetése és felügyelete alatt álló kulturális intézmények épület- és felszereléskára. In: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. I. (1945-1953) (Szerk.: Kardos József - Kornidesz Mihály) Bp., 1990. 10. p. A pásztói állami polgári iskola tantestületének jegyzőkönyve a németek által okozott háborús károkról. In: Kardos J. - Kornidesz M. 1990. 14-16. p. Lásd példaképpen a Tiszaföldvári állami iskolák jelentéseit a település elöljáróságának, 1945 nyaráról: MNL JNSZML V. 640. 5. d. Tiszaföldvár közig. ir. 925/1945. TREI Pres. jkv. 1945/II. jkv. TREI Pres. jkv. 1945/V. jkv. 157
