Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
aránya magasabb volt, mint a belterületi iskolában. A jelenség pontos okainak vizsgálata külön kutatás témája lehetne, így összefoglalásképpen csak annyit állapítanék meg, hogy az iskolákban tanulók társadalmi összetétele nagyjából megfelelt a település társadalmi összetételének, olyan értelemben, hogy nagy részük földműves rétegekből került ki, bár az értelmiségi- és szabadfoglalkozású szülőkhöz köthető tanulók aránya jóval meghaladta az összlakosságon belül mért arányt. Az iskola működésének nehézségei A következőkben néhány tematikus egység köré csoportosítva szeretném az iskola történetét tárgyalni a háborús front elvonulásától az iskolák államosításáig terjedő időszakban. Ez az időkeret bár nem hosszú, mégis eseményekkel teli, melynek feltárása azt bizonyítja, hogy a felekezeti oktatás rendkívül mostoha körülmények között működött a második világháború után. Az újrakezdés A háborús front még nem érte el a települést, amikor a református iskolaszék 1944. június 25-én tartott gyűlésén az akkori elnök, egyben a felekezet lelkésze, dr. Gál Lajos beszámolójában már arról referált, hogy az 1943-44-es tanév csonka volt. Ószőlőben hét, a belterületen pedig csak öt hónapig tartott az oktatás, így a háború miatt a tanítók nem tudták elvégezni az egyes osztályok számára előírt tananyagot. Mindez főként az első osztályosok esetében okozott jelentős problémát, mert ők még a betűvetést sem tudták ez idő alatt elsajátítani.43 A front ténylegesen csak 1944 októberére érte el Tiszaföldvárt.44 így az 1944-45-ös iskolai év szeptemberben elkezdődött ugyan, a harcok ideje alatt azonban szünetelt az oktatás és váltakozó ütemben kezdődött meg 1945 februárjában. Ez a probléma természetesen nem volt speciális. Az ország szinte egész területén hasonló gondokkal kellett megküzdeniük az oktatási intézményeknek. A tanév rövidsége országos problémaként jelentkezett. Ezért Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben szabályozta, hogy a TREI Isksz. jkv. 1944. jún. 25. A németek október 8-án hagyták el a települést, s a határban délután 2 óra körül jelentek meg az első szovjet tankok, melyek ekkor még csak felderítő tevékenységet végeztek. A németek október 19-én ellentámadásba mentek át és rövid időre ismét bevonultak a településre. Másnap, október 20-án azonban a román, majd nyomukban a szovjet csapatok szinte akadálytalanul vonultak be a településre, akik a következő hetekben hadtápbázist alakítottak ki, a lakosságot pedig november 6-án kitelepítették a környező szőlőkbe. Az emberek csak 1945. január 6-án térhettek vissza házaikba. A településen átvonuló csapatok jelentős károkat okoztak. A lakások több mint 20 %-a használhatatlanná vált, a harcok során a református és az evangélikus templom is megsérült. SZIKSZAI Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993. In: (Szerk.: Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István) 2002. 92-93. p. 155
