Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
önálló őstermelői státusszal rendelkeztek, 9 gyermek szülei pedig napszámosként dolgoztak. Az iparból élő szülők közül 14 kisiparosként, 10 pedig ipari segédként kereste a kenyerét. Az egyéb ágazatokban dolgozók közül 3-an kiskereskedők voltak, 5-en a közigazgatásban dolgoztak segédként, 5-en a közhivatalnok, rendőr, illetve altiszt kategóriák valamelyikébe tartoztak.40 Ami az ószőlői iskolát illeti, ugyanebben a tanévben 41 tanuló szülei közül 28-an éltek mezőgazdaságból (68,29 %), 4-en az iparból (9,76 %), 9-en pedig egyéb ágazatokból (21,95 %). 2 gyermek szülei 5-20 hold közötti birtokosok voltak, 8 szülő 5 hold alatti birtokon gazdálkodott, 10-en voltak újgazdák, egy-egy szülő tevékenykedett gazdasági tisztviselőként, illetve gazdasági segédként, 6 szülő pedig napszámosként dolgozott. 3 gyermek szülője kisiparos, 1 gyermeké ipari segéd, 3 diáké kiskereskedő és 3-é kisvállalkozó volt. Köztisztviselő szülőkkel 1 gyermek rendelkezett, 2 tanuló szülei a közhivatalnok, a rendőr és az altiszt csoportba tartoztak.41 Ezeket a számokat összehasonlíthatjuk egy 1947. július 24-én kelt, a község jegyzője által ellenjegyzett kimutatás adataival, mely a Tiszaföldvár nagyközség népességére, infrastruktúrájára és kulturális életére vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza. E szerint 1947-ben a község 13.168 lakossal rendelkezett, akik közül 5.250 fő volt aktív kereső. Ebből 3.736 fő dolgozott a mezőgazdaságban (71,16 %), 1.044 az iparban (19,89 %), 470 pedig egyéb ágazatokban (8,95 %).42 Ha ezeket az arányokat összevetjük a két iskolában tanulók szüleinek ágazatonkénti megoszlásával, azt láthatjuk, hogy mind a két iskola esetében a mezőgazdaságból élő szülők aránya alulmarad az összlakosság körében tapasztaltakhoz képest, bár az ószőlői iskola adatai jobban megközelítik azt. Az iparban dolgozó szülők aránya a belterületi iskolában meghaladta az ipari munkások összes aktív keresők közötti arányát, jóllehet Ószőlőben jelentősen alatta maradt annak. Ez nem véletlen, hiszen a nagyközség külterületének számító Ószőlőt elsősorban mezőgazdaságból élő lakosság lakta. Az sem meglepő, hogy a két iskolában az egyéb foglalkozási ágakban elhelyezkedő szülők aránya jóval nagyobb, mint ami a településen tapasztalható, hiszen a kereskedelemben, az értelmiségi pályákon vagy a közigazgatásban dolgozó szülők szívesebben taníttatták és rendszeresebben járatták iskolába a gyermekeiket, mint a mezőgazdaságból élő szülők, akiknek gyermekei gyakran a mezőgazdasági munkák kezdetekor kimaradtak az iskolából, nem egy esetben szülői utasításra. Meglepő viszont, hogy az ószőlői iskolában az egyéb foglalkozási ágakban dolgozó szülők TREKL I. 1. c. 505. d. Iskolai adatgyűjtőívek П. 1948. (Továbbiakban: Isk. adatgy. II.) 9/1948. A tiszaföldvári volt református általános iskola adatgyűjtőivé, 1948. júl. 17. TREKL I. 1. c. 505. d. Isk. adatgy. II. Szám nélküli irat. A Tiszaföldvári Ószőlői (volt református) iskola adatgyűjtőivé, 1948. júl. 19. MNL JNSZML V. 640. 7. d. Tiszaföldvár közig. ir. 3226/1947. Kimutatás Tiszaföldvár nagyközségről, 1945. júl. 24. 154
