Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)

Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között

1. táblázat

Református iskolák tanulói- és oktatói létszáma (bel- és külterület)14

Tanév

Tanulók száma

Oktatók száma

1943-44

180

3

1944-45

160

3

1945-46

178

4

1946-47

148

4

1947-48

145

4

Korszakunkban tehát a tanulói létszám fokozatosan csökkent, ami az általános iskola létrehozásával volt összefüggésben. 1946-tól ugyanis a felső tagozatot elért diákok már nem a református iskolában tanultak, hanem a polgári iskolából kiépült állami általános iskola felső tagozatos osztályaiban. Ezzel, és a tantestület létszámának apró növekedésével az egy tanítóra jutó diákok száma 60- ról 36-ra csökkent, amely bár jelentős változás volt, még mindig az osztálytermek túlzsúfoltságáról és a tanítók túlterheltségéről tanúskodott. Éppen a hely- és pedagógushiány miatt nem tudták kiépíteni az általános iskola felső tagozatát, így a korszakban az iskola végig a népiskolai oktatásnak megfelelő, osztatlan formában működött. Arra már korábban utaltunk, hogy a református iskola tanulói létszáma és oktatóinak száma messze elmaradt az állami iskolákétól. Ez elsősorban abból adódott, hogy állami iskolából jóval több volt a településen. 1945 és 1948 között a belterületi iskolák száma 4 és 7 között mozgott, a külterületen pedig 6 állami iskola működött. Egyes esetekben az állami iskolák kapacitása is jelentősen meghaladta a református iskoláét. Összehasonlításképpen az 1945-46-os tanévben például a 178 református diákkal szemben csak a Kossuth utcai állami iskolába 259 tanuló iratkozott be, az összes belterületi állami iskola diákjainak a száma pedig 585 volt.39 Ebben a tekintetben tehát a lemaradás jól érzékelhető.

A református iskola tanulóinak társadalmi összetételét nehéz meghatározni. Erre vonatkozóan az 1947-48-as iskolai évből maradt fenn kimutatás iskolai adatközlő lapok formájában, ahol a diákok szüleinek foglalkozását is feltüntették. Ezekből kiderül, hogy a belterületi iskolában tanuló 99 gyermek szülei közül 61-en dolgoztak a mezőgazdaságban (61,62 %), 24-en az iparban (24,24 %), 13-an pedig egyéb ágazatokban, elsősorban a közigazgatásban (13,13 %), 1 esetben a szülő nyugdíjas volt. A mezőgazdaságban tevékenykedők közül 1 gyermek szülei 20 kát. holdon felüli birtokkal rendelkeztek, 14 gyermek szülei 5-20 hold közötti birtokosok voltak, 7 szülő 5 hold alatti földbirtok jövedelméből élt, 22-en új gazdák voltak, tehát birtokukat az 1945-ös földreform során szerezték, 8-an egyéb

Uo.

MNL JNSZML VI. 501. 9. d. Tanfelügyelő ir. 1549-1/1945. A tiszaföldvári belterületi állami népiskolák gyűlésének jegyzőkönyve, 1945. szept. 4.

153