Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Hermann Róbert: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. II. rész
„ katonaforradalmárairól ”, „A gondolkodás lázadása” című fejezetben még csak véletlenül sem idézett egyetlen egyet sem e levelek közül, s Görgey István munkája nem is szerepel művének irodalomjegyzékében.™ Görgey Artúr pályaváltásánál nyilván felvetődik a kérdés: mennyire tekinthető ez a váltás egyéninek és mennyiben tipizálható? Mint a fentiekből is kiderül, elegendő kontrollforrás és feldolgozás hiányában erre nehéz választ adni. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a szabadságharc tisztikarában igen jelentős számban szolgáltak olyan tisztek, akik Görgeyhez hasonlóan, viszonylag fiatalon hagyták oda a szolgálatot, jómagam inkább hajlok arra, hogy - mutatis mutandis - mégiscsak tipikus pályafutásról van szó. Egzisztenciális nehézségek, az ambíciók, vélt és tényleges képességek és az előrejutás kilátástalansága között feszülő, feloldhatatlan ellentét, a nemzeti érzés és a birodalom iránti feltétlen hűség ellentmondása mind-mind olyan tényezők voltak, amelyek befolyásolták vagy befolyásolhatták ezeknek az embereknek a kilépését. Paradox módon a cs. kir. hadseregen belül is majd 1848-1849 hozza meg az előrejutás lehetőségét - azon egyszerű oknál fogva, hogy a birodalom hadserege két hadszíntéren is háborút vív; s paradox módon azért is, mert a magyar oldalra kerülő tisztek helyét pótolni kell. Ezt éppen a Nádor-huszárok példája is mutatja majd 1848-1849-ben - de ez már tanulmányunk III. részének témája lesz. NEMESKÜRTY István: „Kik érted haltak, szent Világszabadság”. A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradalmárai. Bp., 1977. 75-95. p. 126
