Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Hermann Róbert: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. II. rész
E néhány adatból nyilván nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Ám az így is kitűnik, hogy Görgey szerint az akkor még altábornagyi rangú főhadparancsnok a külsőségek rabja volt, aki nem sokra becsülte a szellemi önállóságot; s hogy adott esetben minden további nélkül élt és akár vissza is élt a születési előjogaiból, társadalmi és vagyoni helyzetéből fakadó előnyeiből egy olyan szervezetben, amelynek az eredményesség érdekében mégsem a protekcióra kellett volna épülnie. Talán nem véletlen, hogy amikor 1849. március végén a tavaszi hadjárat tervének kidolgozásánál Görgeyt a terv kockázatos oldalaira figyelmeztették, ellenfelei hadvezéri kapacitását felmérve ezt mondta: „ Windisch- Grätz herceggel szemben már megengedhet ilyesmit magának az ember. ”46 A kilépés 1843 májusában meghalt apja, Görgey György. Artúr, akinek éppen ekkor alakult ki gyöngéd kapcsolata Medgyasszay Friederikával, úgy érezte, most már semmi sem maraszthatja a katonaságnál, „ezen a marionettpályán”, amelyen eddig is csak apja kedvéért tartott ki.47 Június végén arról írt Istvánnak, hogy ha Friderika hozzá hasonló keményfából lenne faragva, otthagyná a katonaságot, „kacagva az oly dőrét, ki lealázván az embert önmagában, többnek tartja magát más embernél csupán azért, mivel többszínű, posztó s rajta némi arany-ezüst zsinór fedi testét. Sohasem vallottam volna be, hogy magam is egykor elég dőre voltam hinni, hogy vagyok valami, mivel 30 pengő forint havidíjért egy embernek, ki büszke lehetne rá, ha annyira ember lenne, mint én, azt esküdtem, hogy neki és érdekeinek feláldozom életemet, sőt, ennél többet: szabad akaratomat! ”48 Ettől kezdve egyre többször utalt kilépési szándékára. Kérte Guidót, hogy ha „véletlenül a világ épületén valahol egy lukat veszel észre, olyat, hogy a magamféle testtel és nemesebb tulajdonságaimmal be lehet azt tömni s kifoldozni: akkor kérlek, foglald le számomra. M9 „Lenne csak akár fele a mostani elég szerény jövedelmemnek részemre állandóan biztosítva: mily örömest mondanék Görgey Windisch-Grätzre vonatkozó megjegyzését idézi GELICH R. é. n. III. köt. 331. p. Emlékiratában ezt így fogalmazza meg: „Ha ennek ellenére Klapka tervének kivitelére szavaztam, ezt amiatt a már többször, például legutóbb Dembinski idején szerzett tapasztalat miatt tettem, hogy herceg Windisch-Grötz tábornaggyal szemben egy-egy hadászati hibát is bátran el lehet követni.” GÖRGEY Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. Görgey István fordítását átdolgozta, sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta. Katona Tamás. Pro Memoria. Bp., 1988. I. köt. Görgey Artúr - Görgey Guidó, Svirotitz, 1843. máj. 19. MTAK Kt. Tört 4° 219/32. Kivonatos magyar fordításban közli GÖRGEY I. 1916. 198-199. p. Görgey Artúr - Görgey István, Svirotic, 1843. jún. 26., 30. MTAK Kt. Tört 4° 219/138. Kivonatos magyar fordításban közli GÖRGEY I. 1916. 202. p. Görgey Artúr - Görgey Guidó, Prága, 1843. aug. 5. MTAK Kt. Tört 4° 219/34. Kivonatos magyar fordításban közli GÖRGEY I. 1916. 203. p. 115
