Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
A főispán Almásy Imre komolyan vette főispáni kötelességeit: a vármegyei közgyűléseken, bizottságok, választmányok ülésein rendszeresen megjelent. A csaknem négy éves főispáni időszaka alatt mindössze egy rendes közgyűlési napról hiányzott, igaz a rendkívüli közgyűlések esetében ez a szám már hat. Különösen főispánsága második felére volt jellemző az, hogy a közgyűlések egy nap leforgása alatt véget értek. A gazdasági kérdésekben jártas, azt kulcsfontosságúnak gondoló főispán elsőként az újra és újra felmerülő Duna-Tisza csatorna ügyében, illetve a tiszai hajózás kérdésében exponálta magát. 1906. június 16-án - Almásy Imre elnökletével - alakult meg a magyar hajózási egyesület szolnoki szervezete. Almásy ekkor céljai között említette a hajózás útjában álló akadályok lebontását (hiányos a szabályozás, kikötői gondok, vasúti átrakodás problémái), amelyek észrevehető anyagi előnyökkel járhatnak a későbbiekben.172 Felvetette azt is, hogy a csatorna tiszai torkolatának megszületése maga után vonná átrakodó állomás, illetve tutajkikötők létesítését. A megalakulás időszerűségét mutatja az a tény is, hogy Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter a csatorna ügyében június 20-ra értekezletet hívott össze, ahol azonban inkább a csongrádi torkolatot támogatták - elsősorban azért, mert az a változat 33 km-rel rövidebb, és 7 millió koronával olcsóbb lett volna.173 A kedvezőtlen körülmények azonban nem szegték kedvét a főispánnak. Nyár közepén Almásy Imre részvételével olyan hajómat szerveztek Szolnoktól Kisköréig, amelynek célja az elhárítandó akadályok felmérése volt.174 A következő év elejéig pedig Almásy - Benkó Albert alispánnal, Küry Albert főjegyzővel és Kludik Gyula szolnoki polgármesterrel együtt - rendkívül kemény munkával, kitartással járta a szomszédos és felső-tiszai vármegyéket támogatásért, amelynek eredményeként februárban Budapesten értekezletet tartottak a vármegyék képviselői, és megtették az első lépéseket a szélesebb összefogás irányában.175 A „napirenden lévő egyik legfontosabb közérdekű ügy” vezetőjének a vármegyei törvényhatóság a márciusi közgyűlésen mondott köszönetét a „mozgalom összpontosítása”, „az értekezlet összehívása”, „küldöttség Kossuth Ferenchez való vezetése" miatt. 172 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1906. június 10. és 17. 173 Uo. 1906. június 21. 174 Uo. 1906. július 15. 175 Uo. 1907. február 10. és február 14. 94
