Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
A törvény alapján a főispánok mellé - „a szükséghez képest” - főispáni titkári állásokat rendszeresítettek, akiket a belügyminiszter nevezett ki. A törvény megengedte, hogy a főispán akár két - vagy kivételesen több - törvényhatóság főispáni teendőit is ellássa.8 A harmadik törvényhatósági törvény (1929: XXX. te. „a közigazgatás rendezéséről”) alapján tovább növekedett a főispánok hatásköre. Ha lehet, még tovább erősítették felügyeleti-ellenőrzési hatáskörét. Közigazgatási jogköre is erősödött, hiszen az újonnan létrehozott kisgyűlésnek is elnöke lett.9 Takács Tibor összefoglaló megállapítása szerint „a főispánok nem csupán a végrehajtó apparátus részét alkották (habár ebben is kulcspozícióval rendelkeztek), hanem a döntési folyamatokban is meghatározó volt a szerepük. Jelentőségüket növelte a Horthy-korszakban, illetve már azt megelőzően, a politikai váltógazdaság hiánya és általában a végrehajtó hatalom túlsúlya; ennek fenntartásában - a választások irányításával, az ellenzék adminisztratív úton történő visszaszorításával - maguk is fontos szerepet játszottak”.10 Az I. világháború után és a II. világháború alatt a főispánok úgynevezett kormánybiztosként funkcionáltak. Hatáskörüket még egy 1912-ben hozott törvény (1912: LXIII. te. 4. §) szabályozta. A „háború esetére szóló kivételes intézkedéseket” biztosító törvény alapján a teljhatalmú kormánybiztosok a kormánynak tartoztak felelősséggel, és ebben a „kivételes hatáskörükben a megyei, városi és községi alkalmazottakkal és közegekkel, valamint a csendőrség, az államrendőrség, a határrendőrség és a pénzügyőrség alkalmazottaival és közegeivel, valamint az állami erdészeti személyzetével közvetlenül rendelkezhetnek és hozzájuk közvetlenül intézhetnek rendeleteket”, illetve a „késlekedő vagy nem engedelmeskedő alkalmazottakat és közegeket a kormánybiztos (...) felfüggesztheti”. A főispánok feladatköre tovább bővült az 1944. áprilisában hatályba lépett 1500/1944. M. E. sz. rendelet (a hadműveleti területekre vonatkozó különleges közigazgatási szabályokról) által. Az egy évvel korábbi rendelet (781/1943. M. E. sz.) arról intézkedett, hogy minden főispán a megye közellátási kormánybiztosa lett, most pedig felállították a hadműveleti területi kormánybiztos intézményét.11 „Kettős” főispán volt néhány éven keresztül a később ismertetett Almásy Sándor. Részletesen: MAGYARY ZOLTÁN: Magyar közigazgatás. Budapest, 1942. 285-288. p. Online elérhetősége: http://mtdaportal.extra.hu/books/magyary zoltan magyar kozigaz- gatas.pdf 10 TAKÁCS T. 2000. 1035. p. 11 CSIZMADIA Andor - KOVÁCS Kálmán - ASZTALOS László: Magyar állam- és jogtörténet. Bp., 1986. 594-595. p. 60