Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
A megye megalakulásától 1944-ig a vármegyében 19 főispán követte egymást. Leghosszabb ideig Almásy Sándor ült a főispáni székben (1922 és 1932 között 10 éven át). Vele ellentétben többen - a rendkívüli történelmi körülmények miatt - éppen csak megmelegedhettek ugyanott: Lenk Gyula (1905-1906), Lippich István (1919-1920: kormánybiztos-főispán), Egan Imre (1920: kormánybiztos-főispán) csak pár héten-hónapon keresztül volt főispán. Az Almásy család A zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család régi nemesi família volt, nemességét 1677-ben erősítette meg Bécsben I. Lipót király, aki ekkor címeres levelet is adományozott az Almásyaknak. A család eredethelye feltehetőn a Bihar megyei Hegyközön fekvő Szalárdalmásra vezethető vissza.12 A család vagyonát és tekintélyét Almásy János alapozta meg, aki 1677-től a királyi tábla hites jegyzője, 1693-tól Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánja volt. Királyi adomány, vásárlás és zálogosítás útján hatalmas birtoktestekhez jutott - például „királyi adományt nyert Törökszentmiklós, Tiszátenyő, Szenttamás és Csépa helységekre, illetőleg pusztákra".13 1850 nyarán az Almásy família nemzetségi gyűlést tartott Törökszentmiklóson, amelyen felosztották az „oszthatatlan” családi uradalmakat a család 12 ága között. Az ekkori összesítés szerint 80.489 hold volt a család tulajdonában. Ebből Heves és Külső-Szolnok vármegye egyik legnagyobb összefüggő birtokát jelentette az az 56.209 hold (értéke 2.688.659 pengő forint), amely a törökszentmiklósi uradalmat képezte.'4 A család számos tagja jelentős és befolyásos pozíciókat töltött be a vármegyei és az országos igazgatásban, ezen a helyen most csak a jászkun főkapitányokat emeljük ki. így Almásy (II.) Jánost (akinek halála után a család három ágra - idősebb, középső és ifjabb grófi - szakadt, illetve volt egy * * * * * * * * * 14 VAJAY Szabolcs: A máltai rend magyar lovagjai 1530-2000 I. köt. Bp., 2002. 93. p. Az új címer a korábban használt bővített változata lett. OROSZ Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906. 8. p. Online elérhetősége: http://vfek.vfmk.hu/00 000108/ 8.p. Továbbá: Magyar nemzetségi zsebkönyv. I. Főrangú családok. In: Arcanum DVD könyvtár IV. Családtörténet, heraldika, honismeret. Bp., 2003.; KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok. In: Arcanum DVD könyvtár IV. Családtörténet, heraldika, honismeret. Bp., 2003., GUDENUS János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I. köt. Bp., 1990. 29-36. p. 14 SZABÓ Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelemhelyzete (1845-1850) In: ZOUNUK 14. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1999. 358. p. 61
