Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
Régen az olajütőmalmokban történt az olaj előállítása, ahol olajtartalmú növényi magokat (tökmag, napraforgó, repce) törtek össze. A kalapácstörős olajütő számított a legismertebbnek. A növényi magot törték, zúzták, majd az összetört magból meleg vízzel masszát készítettek, s ezt pirították. Ezután préselték az olajat a sajtolókkal. A megyében először egy 1802. évi végrendelet említ olajütő malmot.75 A vasút és az urbanizáció gyorsította fel az iparág fejlődését, ugyanis a városokban és a vasútnál elterjedt a repceolajjal való világítás, ezért fokozódott az olaj iránti kereslet. A megye legtöbb településén működött olajütő malom. Sárossy Imre Szolnokon 1925-ben a Rékasi úton működő olajütő és hántolómalmának bővítésére kér engedélyt.76 A II. világháborút követő években a kényszerhelyzet szülte több olajütőmalom felállítását. Ez történt például Karcagon is, ahol a Hungária Malom telepén 1947-ben egy olajmalmot helyeztek üzembe. A malom naponta 1,1-1,2 tonna árut (főleg napraforgót) dolgozott fel, melyből 250-280 kg olajat nyertek ki. Szárítás, hajalás, magzúzás, pörkölés, sajtolás - ez volt a technológiai sorrend. Az olajütőt 1951-ben leszerelték, és Püspökladányba szállították.77 A Martfűi Növényolajgyár telepítésének előzményei az 1970-es évek elejére vezetnek vissza. Az egyik tényező az volt, hogy a gazdaságpolitika a fizetési mérleg egyensúlyának javítására törekedett, az importot csökkenteni, az exportot bővíteni kívánták. Az MNB 1975-ben véleményt kért több vállalattól és szövetkezettől az említett célkitűzések kivitelezésére. A javaslatok megvalósítására 45 milliárd forint hitel állt a rendelkezésre. A másik tényező, hogy az állattenyésztésben egyre jelentősebb szerepet játszott, a takarmányozásban pedig előtérbe került a napraforgó dara - amely a növényolajgyártás mellékterméke - és kiválóan helyettesítette a drágább szójadarát. De a fő szempont mégis az volt, hogy a napraforgóolajat exportálták, ami valutát hozott az országnak. A Növényolaj ipari és Mosószergyártó Vállalat 5 gyára a hazai fogyasztókat látta el, az exportra alig jutott termékeikből. A legjelentősebb napraforgótermő területek viszont Szolnok és Békés megyében voltak. Ezért döntöttek egy új növényolajgyár építése mellett Szolnok megyében. A telephely kiválasztásához a VÁTI több tanulmányt készített. 1975 végén megszületett a döntés, hogy a növényolajgyár Rákócziújfalu-Martfű térségében épüljön fel. Ezután a napraforgóolajat exportálták, ami valutát MNL JNSZML Kisújszállás ir. Végrendeletek 1761-1875. Capsa D. Fasc. 3. No. 68. 76 MNL JNSZML Szolnok ir. XIV. 63/1924. 77 KOVÁCS P. 1997. 88-92. p. Növényolajipar 43
