Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
hozott az országnak. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat megbízást adott a beruházási programterv elkészítésére. A tárgyalások során a KRUPP cég tette a legkedvezőbb ajánlatot az olajkinyerési technológiával kapcsolatban, így a kiviteli tervek készítését ennek alapján rendelték meg. A telephely kiválasztásánál döntő tényező volt a közúti, vasúti és később egy vízi szállítás találkozási pontja. Az elrendezés ennek megfelelően két fő szempont alapján történt. Az első szempont az volt, hogy az egyes üzemrészek, illetve épületek a technológiai folyamatnak megfelelően kerüljenek telepítésre. A másik szempont az előzőekben említett követelményekből indult ki. A gyárat úgy kellett elhelyezni, hogy a nagymennyiségben történt be-, illetve elszállítást keresztezésmentesen biztosítsa mind közúton, mind vasúton és a későbbre tervezett vízi úton. így alakult ki a gyártelep hossztengelyével kapcsolatosan a hármas tagozódás: A vasút és a gyári közúti fővonal között a tároló- és rakodó létesítmények. A főútvonal és a kiszolgáló út között a gyár termelő és feldolgozó üzemrészei. A mellékútvonal mentén a kiszolgáló létesítmények. A gyártelep építményeit a növényolajgyártási technológia által meghatározott alakzatban telepítették. Az egész telep W alakban elhelyezett technológiai rendszer köré épült. A W alak az iparvágány magátvételi pontjánál indult és ezt követték a hajaló-sajtoló, extrakció, dararaktárak, vasúti dararakodó, iparvágány. Az olaj útja a sajtolón és az extrakción át a nyálkátlanítóba, onnan az olajtárolókon és az olaj kiadón keresztül szintén az iparvágányokhoz vezetett. A technológiai létesítmények közül először a magtároló silókkal találkozunk, vasbetonból készült és 30.000 t mag tárolására alkalmasak. A magok szállítása és átvétele közúton és vasúton történt. A nedves magok szárítását a silók mellé telepített szárítókkal folyamatosan végezhették. Tisztítás és szárítás után a mag a hajaló üzembe került, ahol a napraforgó mag héjának eltávolítására szállítóberendezéssel ellátott 24 hajaló gépegységből álló üzem szolgált. A hajalóüzemből a napraforgó mag héját egy szállítóberendezés az erőműtelepre vitte át, ahol elégetve energiatermelésre használták. A megtisztított magok az aprítón keresztül a pörkölőre, majd a csigasajtolóra kerültek. A sajtolón a magokból az olajtartalom nagy részét kisajtolták ( kb. 20 % maradt vissza) majd az extrakcióra vezették. Ebben az üzemrészben történt a maradék olajtartalom kivonása benzines extrakcióval. A kinyert olajat az ún. nyálkátlanítóba vezetik. A darát azután a kívánt minőségűre szárítva- hűtve egy szállítóberendezésen át, a dararaktárba szállították. A dara44
