Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez
Jászberénybe telepítését,67 a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti telephelyének létrehozását, a mosógépgyártás Téglásra telepítését, vagy a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telephelyének létesítését is. Mindemellett megemlítették, hogy mivel a gépipar 2/3-a akkor budapesti telepítésű volt, fejlesztésük elsősorban mégis Budapesten lett volna gyorsan megoldható. A II. ötéves terv során az iparágak közül a gépipar területén volt a legjellemzőbb a decentralizáció, hiszen ennél a tárcánál összesen 7 üzem vidékre telepítéséről beszélhetünk, amely egymagában több mint a könnyűipar és az élelmiszeripar vidékre telepített üzemeinek száma összesen (ezek esetében 6 üzemről volt szó). A KGM ipartelepítési politikáját messze konkrétabbnak és hatásosabbnak tartották, mint a többi tárcákéit: a minisztérium rendszeresen megszerezte a vidéken felszabaduló laktanyákat és egyéb katonai épületeket, de kezdett gyakorlattá válni, hogy a vidéki telepítés előtt 1-2 évvel, tanműhelyeket létesítettek a szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében (pl. a szentesi Kontakta telepítésénél). Jellemzően az ipari egységek kitelepítésének első időszakában a budapesti pártszervezetek részéről meg nem értés mutatkozott: a vezetők többször a vidékre telepítés veszélye (!) miatt mozgósítottak a dolgozók között és „nyugtalan hangulatot keltettek”. Előfordult, hogy a vidéki telephely helyett továbbra is a fővárosi részleget fejlesztették más forrásból, emiatt a legfelső vezetés javasolta az érintett vállalatoknál a maximális budapesti létszámkorlát meghúzását.68 A jászberényi Fémnyomó- és Lemezámgyárban részben technológiai problémák és a gépek elavultsága, részben pedig a hadiipar visszafogása miatt meg kellett találni a kiutat jelentő, megfelelő polgári profilterméket. Már a gyár indulását követő esztendőkben át- átállt a gyár a tüzérségi lőszerhüvelyek gyártásáról különféle polgári profiltermékekre, „fedőprofilokra” (alumínium edények és fazekak, honvédségi katlanok, söröshordók, hústálcák stb.), de az áttörést kétségtelenül a hűtőszekrények gyártásának Jászberénybe telepítése hozta meg. Magyarországon a szocialista időszakban hűtőszekrények előállításával előbb a Klement Gottwald Gyárban, majd Sárváron kísérleteztek. 1955-ben a Klement Gottwald gyárban legyártott 5 db hűtőszekrény-prototípus pl. az előírt +5 fok helyett csak +10 fokra volt képes hűteni és komoly gondok adódtak a szabadalmak megszerzésével is. A Gorjanc Ignác vezette jászberényi gyárban először egy év kísérleti üzem után, 1958-ban indulhatott meg a sorozatgyártás. A II. hároméves terv végéig csak a híres Super-100-as hűtőszekrényből 8 ezer darab készült. Részletesebben: MNL OL OT TŰK. XIX-F-6-hb. Az 1955. november 21-én lezajlott miniszteri értekezlet jegyzőkönyve; Mi van az 1200 hűtőszekrény mögött? In: Szolnok Megyei Néplap, 1959. július 9.; KISS Erika: A Flűtőgépgyár és Jászberény fél évszázada. Jászberény, 2003. 32-34. p. MNL OL M-KS-288-25/1961/11 .ő.e. Jelentés a vidéki ipartelepítés helyzetéről. 1961. október 20. 193-204. p. Megjegyzés: tanulságos, hogy a Kádár János által is támogatott ipari decentralizációs programot a vezető réteg egy része időnként tudatosan zátonyra tudta futtatni. Az „ellenállás” a magas párt- és állami tisztviselőktől a kabaré vezéreiig terjedt. Utóbbira jó példa Salamon Béla „Nem megyek Bogdányba” című jelenete. 303 67 68
