Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez

jártak el dolgozni a 18.045 főnyi összes eljáróból. Szolnok megyei munkahelyekre a legtöbben Pest megyéből (1142 fő), Békésből (726 fő), Hajdú-Biharból (578 fő), Csongrádból (568 fő), Szabolcsból (481 fő) és Bács- Kiskun megyékből (308 fő) jártak munkába. Megállapítható tehát, hogy amíg Szolnok megyéből elsősorban Budapestre és az ipari tengely megyéibe ingáztak a munkavállalók, addig ide ingázók jellemzően a többi alföldi megyéből érkeztek a legnagyobb számban. A megyének - a többi alföldi megyéhez képest - előrehaladott iparosodottságát mutatja az is, hogy az alföldi megyék közül ide ingáztak a legtöbben: összesen 4.731 fő. Ez több mint négyszerese a Szabolcsba és kétszerese a Bács-Kiskun, illetve Békés megyékbe ingázók számának, de Hajdú-Bihar megye adatánál is több mint ezer fővel magasabb. Viszont csak negyede a Borsodba és harmincnegyede a Budapestre ingázók számának.53 Ingázás tekintetében természetesen Szolnok városa vitte a vezető szerepet a megyében, sőt a 8.683 fős bejárási többletével az országos 4. helyen szerepelt Budapest, Miskolc és Győr után. A megye többi városában az ingázási forgalom alacsony volt, az eljárók és a bejárók aránya is 1-8 % közé esett: ide tartozott Karcag, Mezőtúr, Jászberény és Kisújszállás is.54 Hogy a nagymértékű magyarországi ingázás nemzetközi összehasonlításban milyen méretű volt, arra a Tervhivatalnak nem voltak adatai, az viszont biztosnak tűnt, hogy a jelenség óriási terhet rótt a közlekedés vállára és a munkaerőfegyelmet, valamint az ingázó dolgozók kulturális és erkölcsi fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolta. Különösen igaz volt ez Budapestre, ahová - Pest megyét leszámítva - több mint 80 ezer dolgozó járt be a többi megyéből - csak a MÁV, a MÁVAUT, a HÉV kibocsájtott bérletei és a Fővárosi Autóbuszüzem utasszámlálásai alapján.55 A megnövekedett személy- és áruszállítási igényeknek a vasúti szolgáltatások összességében csak akadozva tudtak eleget tenni, hiszen az úthálózat alig bővült, 1960-ban mindössze 10 % volt a korszerű utak aránya, de a vasúti infrastruktúrát is az elmaradott technológia jellemezte (korszerűtlen járműállomány, a villamosítás elhalasztása): a vasúthálózatot csak a bányászat igényeinek megfelelően bővítették igen kis mértékben.56

53 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 2-00271/1960. A foglalkoztatottság területi struktúrája. 7. sz. táblázat: a megyék közötti munkaerő vándorlás. 1960. június 1-jei állapot. 30. p.

54 Az 1960. évi népszámlálás.

55 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 2-00271/VIII/1960. A foglalkoztatottság területi struktúrája. 28., 31., 39. p.

56 BARTA Gy. 2002. 37. p.

295