Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez
rendelkezésére, amelynek 13%-a, mintegy 17 ezer fő Szolnok megyei volt. Ennél kisebb számú munkaerő felesleg az alföldi megyék közül csak Bács- Kiskun megyében volt (15 ezer fő). Ebben az időszakban a megye leginkább iparosodott városában, Szolnokon dolgozott az ország minisztériumi ipari dolgozóinak 1,1 %-a, vegyipari dolgozóinak 1,0 %-a és könnyűipari dolgozóinak 2,4 %-a.51 Elsősorban a gazdaságpolitika, tehát a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása következtében igen nagy volt a népesség vándorlása ebben az évtizedben. A népesség belső vándorlása tartósan egyirányú volt: vidékről Budapestre, illetve a mezőgazdasági megyék irányából az ipari megyék felé irányult. Az összes keresők közül 995 ezer fő (19 %) változtatott lakóhelyet. Ez az összes lakóhelyet változtatottnak (1.473.800 fő) a 68 %-a volt: főképpen a fiatal produktív korú, 15-39 éves népesség változtatta meg a lakóhelyét. Az összes elvándorlók zöme (42 %) saját megyén belül, 19% valamely szomszédos megyébe, 21 % távoli megyébe és 18 % Budapestre távozott végleg lakóhelyéről. Az elvándorlók száma egyértelműen az alföldi megyékben volt a legmagasabb. Szolnok megye az összes megye viszonylatában a 6. helyet foglalta el: innen 1949 óta 81.250-en vándoroltak el (ez a népesség 20,5 %-a) és csak 54.092 fő vándorolt be. A megye vándorlási különbözete tehát bőven negatívnak mutatkozott (-27.158 fő): ebben a tekintetben csak Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyék vándorlási különbözete mutatott nagyobb elvándorlást, igaz, utóbbi a - 51.850 fővel külön kategóriát képezett. Szolnok megyéből csak a Budapestre költözöttek a megye összes elvándorlójának 41 %-át tették ki (21.918 fő), ezzel Szolnok megye a 3. helyet foglalta el a fővárosba elvándorlókat adó megyék listáján: ennél többen csak Pest és Szabolcs-Szatmár megyékből költöztek el Budapestre. Országos szinten a vándorlási különbözetből általában a városok népessége gyarapodott (leginkább Budapest és a megyei jogú városok) és a községek népessége csökkent. Amint fentebb említettük, a megyeszékhely, Szolnok igen sok bevándorlót vonzott munkalehetőségeivel ebben az időszakban: a 10.990 fővel a város az országos 13. helyen állt a 63 városból álló listán és előtte csak két alföldi város, Debrecen és Szeged szerepelt.52 A megyék közötti munkaerő vándorlás tekintetében Szolnok megye helyzete az 1960. június 1-jei állapot szerint a következő volt: a megyéből a legtöbben Budapestre (12.483 fő), Hevesbe (1227 fő), Pest megyébe (1121 fő), Borsodba (949 fő), Komárom megyébe (570 fő) és Nógrád megyébe (251 fő) 51 MNL OL M-KS-288-25/1959/9.ő.e. 115-118. p. A II. ötéves terv ipartelepítési irányelvei (Országos Tervhivatal). 52 Az 1960. évi népszámlálás. 294
