Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez

1. sz. táblázat A keresők százalékos megoszlása Szolnok megyében

Népgazdasági ág

1949. január 1-i állapot

I960, január 1-i állapot

Mezőgazdaság

66,9

45,4

Ipar

10,5

16,5

Építőipar

3,1

8,0

Közlekedés

2,7

4,8

Kereskedelem

3,6

5,2

Egyéb népgazdasági ág

13,2

20,1

Nyugdíjas

3,8

6,5

Összesen

100,0

100,0

Forrás: Az 1960. évi népszámlálás.

1960-ban a Szolnokon dolgozóknak több mint a negyede, közel 9 ezer ember bejáró volt, akik Szolnok megye 72 településéről és más megyék 120 egyéb településéről jártak be a városba dolgozni. A bejáró dolgozók fele az iparban és az építőiparban dolgozott, negyedük pedig a közlekedésben talált munkát. A fenti 192 településen belül 14 település esetében bizonyult igazán erősnek Szolnok vonzereje (ide azok a települések számítanak, ahonnan a munkavállalók legalább 10 %-a Szolnokra járt dolgozni): ezek mind Szolnok közelében található települések voltak, amelyek közül kettő Pest megyéhez tartozott (Abony és Jászkaraj enő). A Szolnokra való ingázás nagyságára jellemző, hogy itt az ingázóknak a helyben dolgozókhoz képest magasabb volt az aránya, mint Miskolcon. Az is igaz viszont, hogy több vidéki nagyvárosnak jóval nagyobb volt a vonzáskörzete Szolnokénál (pl. Miskolc, Szombathely, Zalaegerszeg).50

Az Országos Tervhivatalnál 1959-ben - már a II. ötéves terv ipartelepítési irányelveinek előkészítéseként - becsléseken alapuló számításokkal összeállították az Alföld munkaerőmérlegét (az Alföld pontos munkaerőmérlege ugyanis nem állt rendelkezésre). Ennek alapján a 6 alföldi megyében összesen még 129 ezer főnyi munkaerő felesleg állt a népgazdaság

NAGY Rózsa: Szolnok város vonzásviszonyai 1949-1980. In: Alföldi tanulmányok, 1988. XII. köt. Szolnok, 1988. 220-230. p.

293