Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez

Szolnokon sem lett volna elegendő munkaalkalom.47 A szocialista tervgazdálkodás első évtizedében a magyar városok közül a legnagyobb növekedést kétségkívül Budapest mutatta fel, amely 309 ezer fővel gyarapodott (jórészt vándorlási nyereség következtében, a vidéki területek rovására és az 1956-os forradalmat követő közel 100 ezres kivándorlás ellenére), ezenkívül pedig több mint 139 ezren ingáztak a fővárosba. De 66 ezer fővel többen laktak Miskolcon is, miközben a szocialista iparvárosok lakossága a többszörösére növekedett. Tömegméretű vándorlás zajlott le ezekben az években az agrárkörzetekből az ipari tengely városai felé, miközben a falusi lakosság vándorlási egyenlege közel félmilliós veszteséget mutatott.48

A szocialista tervgazdálkodás első évtizedének következtében Szolnok megye népességszerkezete jelentősen átstrukturálódott: mintegy 21,5 %-kal csökkent ugyanis a mezőgazdasági keresők száma, miközben ezzel párhuzamosan növekedett az iparban és az építőiparban dolgozók részaránya, sőt a kereskedelemben, az „egyéb” népgazdasági ágakban dolgozók, valamint a nyugdíjasok részaránya is növekedett. Elsősorban a mezőgazdasági népesség csökkenésének következményeként a megye 7 járásából 5-ben csökkent a népesség száma és csak a Szolnoki járásban volt számottevő növekedés, amelyet az ott létesített ipari munkahelyek vonzerejével magyarázhatunk. A városodásra jellemző, hogy a megye népességéből az 1949-es 35,4 %-ról 1960-ra 38,0 %-ra emelkedett a városi népesség aránya: ez az érték Komárom és Csongrád megyék után a harmadik legmagasabb volt az országban. 1960- ban a munkaképes korú férfi lakosság majdnem egésze (96 %-a), a munkaképes nőknek azonban mindössze 32 %-a volt kereső. A kereső nők összes nőkhöz viszonyított aránya Szolnokon volt a legmagasabb (39 %). Az 1960. évi népszámlálás időpontjában a 214.800 keresőnek 82 %-a fizikai munkás, 11 %-a szellemi foglalkozású és 7 %-a nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. 49

Az I960, évi népszámlálás adatai; PÁL Ágnes: Szolnok megye iparának helyzete és területi szerkezete. Kandidátusi értekezés. Bp., 1980. 45-46. p.

BARTA Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai. 1945-2000. Bp.-Pécs., 2002. 39. p.

GÁCSI Ferenc: Szolnok megye népessége az 1949-1960. évi népszámlálás idején. In: Jászkunság, 1963 . 35-37. p.

292