Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez
fűződött a vasút megépüléséhez: egyrészt a város jobb áruellátása miatt, másrészt pedig a fölös munkaerő levezetése miatt is, hiszen a két állami gazdaságban nyaranta, de főként ősszel, a betakarítási csúcsok idején jelentős számú munkaerőt tudtak volna foglalkoztatni. A másik, gazdasági kisvasúba vonatkozó elgondolás a Fegyvernek-Tiszabura gazdasági kisvasút továbbfejlesztése lett volna Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszabura, Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaszentimre és Karcag város vonatkozásában. A fejlesztést azért tartották sürgetőnek a megyénél, mert a távlati fejlesztési elgondolások éppen ezt a területet jelölték ki a megye legnagyobb összefüggő öntözési területének, így a mezőgazdaság további fejlesztésének alapja lett volna a vonal továbbépítése.14 Feltétlenül szükségesnek tartották a megyénél, hogy már a 3 éves terv időszaka alatt műszakilag előkészítsék egy száraztészta- és ostyagyár telepítését Karcag város területére. Ennél a telepítésnél a gyártáshoz szükséges valamennyi alapanyag a megye területén adva volt, így a kunsági búza minőségi lisztje, a tojás, a tej és adott esetben az olajos magvak is. Ezenkívül Karcag város közlekedési adottságai és munkaerőhelyzete is lehetővé tették és megkívánták az ilyen irányú telepítést (Karcag gyakorlatilag kimaradt az I. ötéves tervidőszak nagyobb ipartelepítéseiből). A telepítendő üzem kapacitása napi egy vagon száraztészta és kb. 0,5 vagon ostya, esetleg nugát áru lett volna. Hasonlóképpen a Szolnok környékén lévőkhöz, a kőolajkutatások után Karcag város térségében is több lezárt kút maradt hátra, mint potenciális gáznyerési lehetőség. A Tü.2. és a Tü.4. számú furatoknál a kinyerhető gázmennyiséget napi 30 ezer m3 kapacitásúra becsülték. A gázmező hasznosítását a következő lépcsőkben tervezték: előbb a nagyobb ipari üzemek fogyasztásának biztosítása, aztán a nagyobb középületek, majd - tartósabb gázelőfordulás esetén - a város gázellátásának megoldása, végül pedig a környéken lévő nagyobb tsz-ek gázigényének kielégítése. Ezzel kapcsolatban a Szolnok Megyei Tanács VB Tervosztálya már meg is kezdte a tárgyalásokat a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat képviselőivel.15 A megyei szervek a II. hároméves tervre vonatkozó elképzelések elkészítésekor összefoglaló helyzetjelentést írtak Szolnok megye egyes ipari szektorainak területi elhelyezkedéséről. Az állami nagyipar elhelyezkedését meglehetősen centralizáltnak látták. A 16 nagyipari üzemet ugyan 6 városba telepítették, de Szolnok a maga 9 nagyüzemével külön kategóriát képezett a megyében. Itt helyezkedett el ugyanis a cukorgyár, a papírgyár és szalmacellulóz gyár, a mezőgazdasági gépjavító, a bútorgyár, a járműjavító, a 14 15 278 Uo. 28-30. p. Uo. 30-31. p.
