Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez
ezzel a természeti adottsággal a népgazdaság devizabevételekhez juthatott- a gázmezők hasznosításának végiggondolása során felmerült a gáz műanyaggyártásra való felhasználásának lehetősége is, amely komoly lehetőségeket csillantott meg a hazai alapanyagbázis növelésére. Tudták, hogy a gázmezők hasznosításának kérdése meghaladja a megyei szervek hatáskörét és lehetőségeit. A hasznosítás kérdéskörében már tárgyalások folytak a Kőolajkutató Tröszt vezetőségével, akik közölték, hogy a gázmező országos érdekeket elégíthetne ki. Ekkor a Kőolajkutató Tröszt a Pest megye DK-i részén fekvő Törtei község szénsavkútjainál végzett a hasznosítást célzó kísérleteket. Ezen kísérletek eredményessége fejében biztatták a szolnokiakat szénsavüzem felépítésével. A megyénél hangsúlyozták, hogy e hatalmas gázmezőt mindenképpen hasznosítani kell, ha kell, helyi eszközökkel is - a műszaki előkészítés azonban az OT feladata.13 A legsürgetőbb megoldásra váró feladatok között az 5. pontként szerepelt gazdasági jellegű kisvasutak megépítése olyan területeken, ahol a közlekedési adottságok elégtelensége miatt a gazdaság - elsősorban a mezőgazdaság - hátrányt szenvedett. Ezeken a területeken a termelés, a felvásárlás és a személyforgalom teherautókon és vontatókon való kiszolgálása és biztosítása nem segítette elő a nagyüzemi mezőgazdasági termelést és a korabeli számítások azt igazolták, hogy egy-egy terület felvirágoztatásának egyedüli alapja a korszerű gazdasági kisvasút megépítése. Ezek kiépítésének költsége közel azonos volt a bekötő utak építési költségével, üzemeltetése pedig olcsónak és gazdaságosnak tűnt, nem utolsósorban pedig nagyüzemi jellegű volt. Az egyik ilyen megépítendő gazdasági kisvasút a Szolnok-Besenyszög- Kőtelek-Nagykörű-Tiszasüly vonal lett volna. Ezek a Tisza mentén elhelyezkedő települések - Szolnok kivételével - a legközelebbi vasúttól 22-24 km-es távolságra voltak, az áruszállítást itt csak a szűkös nyári hajózással és tehergépjárművekkel lehetett lebonyolítani. Az előzetes számítások azt mutatták, hogy ezen a vonalon évente 251.700 utas és mintegy 112.919 tonna áru szállítására lett volna kereslet. A vonal kiépítésének első üteme 16 millió Ft-ot tett ki, ennek felét azonban magukra vállalták volna az érintett községek, állami gazdaságok, tsz-ek és magánosok. Erre a területre esett a több mint 15 ezer holdas Tiszasülyi Állami Gazdaság, valamint a 7 ezer holdas Palotási Állami Gazdaság területe is, amely az ország egyik legnagyobb összefüggő rizstermelő területe volt. A fentieken kívül Szolnok városának is érdeke 13 MNL JNSZML 1-2-33.ő.e. 26-28. p. Megjegyzés: minden igazán fontos kérdésben a budapesti központi szerveknél döntöttek, „fenti” utasítás nélkül a szolnokiak egy lépést sem tehettek önállóan. 277
