Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család

Magyar Izraelita Közalap (1896), gyermekkórház (1897), fiúárvaház, Ahavász Réim Felebaráti Szent Egylet (1900) és a Dózsa György úti zsinagóga (1906).43

Kohner Zsigmondot utolsó éveiben szívbetegség gyötörte, s visszavonult a gazdasági-, valamint a közéletből és a tengerparti Abbáziában kúráltatta magát, ahol 1908. január 2-án halt meg a Stefánia Szállóban. A végrendeletében Willy fiára hagyta a besenyszögi (Puszta-Szentiván, Fokoru, Palotás-major, Téglaégető, Papszék) birtokait és ingatlanait. Gondoskodott Adél lányától származó három lány unokájáról, akik fejenként 50 ezer koronát kaptak. A többi vagyont egyenlő arányban örökölték a gyermekei. Zsigmond jótékony célra 30 ezer koronát hagyományozott, ebből 3 ezer koronát az izraelita fiú árvaháznak juttatott.44

Kohner Ábrahám Adolf második fia, Kohner Károly 1841. november 24-én született Pesten, alsó iskoláit Pesten, felsőbb kereskedelmi tanulmányait Lipcsében végezte, majd a családi cégnél gyakornokoskodott és 1865-ben a társtagja lett. 1872-ben alapítója a Kohner Adolf Fiai közkereseti társaságnak, s közben 1865. január 29-én feleségül vette Stein Idát, s általa került kapcsolatba Szászberekkel. Az első önálló gazdasági feladata 1868-ból való, amikor ő képviselte a Kohner Adolf Fia céget az Erzsébet Gőzmalom Rt. alapításában, s ez lesz egyúttal a Kohnerék első ipari befektetése. Egyike volt a malom történetét meghatározó stratégiai vezetőknek, 26 évig volt igazgatósági tagja.45 Ő fejlesztette az ország egyik vezető malmává, majd 1886- ban megszerezte a temesvári Pannónia Malmot. Harmadik vállalkozását 1873- ban alapította meg más pesti nagykereskedő családokkal közösen, ami fafeldolgozással foglalkozott.46 A Kohner család az 1880-as években a vasúti cégek alapításába és finanszírozásába is belefogott, s ennek képviselője szintén Kohner Károly volt, s ő képviselte a családot öt helyiérdekű vasúti társaságban. 1873-ban 3.385 forint adót fizetett, így bekerült a budapesti virilis listába és a törvényhatósági bizottság tagja lett.47 1873-tól Kohner Károly alapozta meg a Kohner műgyűjteményt, aminek alapját szőnyegek mellett elsősorban XVII. századi németalföldi művészek képei és Mészöly Géza számos alkotása képezte. 1888-ban a régi Műcsarnokban az első gyermekmenhely javára

43 Újvári Péter: Magyar Zsidó Lexikon. Bp., 1929. 701-704. p.

44 BFL IV. 141 l.b. 8855/1917. BFL VII.8.d. Budapesti V. Kerületi Királyi Járásbíróság iratai, 001/1908. Kohner Zsigmond végrendelete.

45 BFL VII.2.e. Erzsébet Gőzmalom Rt. régi Cg. 1876/1550. Cg. 1217, Okm. 59.

46 Herzog, Hirsch, Kohner, Müller és Schweiger-féle Pesti Faipar Társaság, Központi Értesítő, 1876. márc. 16. 11. szám.

47 Kohner Károly 1873-tól 1876-ig igen aktív volt a törvényhatósági bizottságban, ahol mindenféle feladatot ellátott, majd 1876-tól 1882-ig csak a IV. kerület póttagja volt.

147