Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család
rendezett jótékonysági kiállításon megjelent néhány festménye.48 Tagja volt a képzőművészet vezető egyesületének az Országos Képzőművészeti Társulatnak, ami célul tűzte ki a Műcsarnok felépítését.49 Felesége elég fiatalon, 1875. január 2-án halt meg és fiára, dr. Kohner Adolfra 100 ezer Ft- ot hagyott hátra.50 Kohner Károly pedig 1894. január 1-én halt meg, s a 29 éves gazdasági pályafutása alatt 10 vállalatban épített ki érdekeltséget. A harmadik testvérről, a fiatalabb Kohner Henrikről tudunk a legkevesebbet. 1844. június 27-én született Pesten. Azt, hogy iskoláit hol végezte, járt-e külföldön, nem lehet tudni. Felesége az unokatestvére, Kohner Matild volt, aki az idősebb Kohner Henrik lánya volt, és 44 évig éltek együtt. A pesti gazdasági életben nem nagyon vett részt, egyedül a Nagysurányi Cukorgyár és Finomító Rt. felügyelő-bizottság elnöki pozícióját töltötte be és feltehetőleg a kocsóháti birtokon gazdálkodott.51 A gazdálkodással függött össze, hogy tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Testvéreit túlélte, s egy hosszú betegség után, 1913. december 3-án halt meg. Egy lánya volt, Alice (Aliz) aki 1876-ban született, kétszer ment férjhez, első férje Lederer Károly földbirtokos,52 a második gróf Keglevich Pál volt. Kohner Ábrahám Adolf legkisebb fia, Ágoston 1847. március 28-án született, iskoláit Pesten, majd a Karlsruhei Műegyetemen (Technische Hochschule) folytatta, itt műszaki tudományokat tanult a gépészmérnöki szakon 1862-1866 között.53 A városi politikában is részt vett 22 évig, 1885-től 1907-ig a törvényhatósági bizottság tagja volt. 1885-ben a virilis listában a 82. a 6.836 Ft adó befizetéssel, majd 1891-ben a 8.908 Ft-tal pedig már 19. lett. Rendszerint a pénzügyi és gazdasági bizottmányban tevékenykedett. Testvéreihez hasonlóan a családi cégnél 1872-ben kezdte meg kereskedői tevékenységét, majd önállóan vállalatok alapításában csak 1882-től vett részt, s összesen 2 banknál, 12 cégnél volt érdekeltsége. Ő volt a családja szegedi érdekeltségének megteremtője. Alapítója volt 1882-ben a szegedi szeszgyárnak, 1883-ban a Bakay-féle kendergyámak, majd 1890-ben a kender fonónak. Ezek a gyárak Szeged városának gazdasági életét számottevően 48 Vasárnapi Újság, 1888. 13. szám. 215. p. 49 Uo. 1874. szeptember 6. 36. szám. 572. p. 50 BFL IV. 1411.b 9884/1874. Kohner hagyatéki és gyámsági ügy. Kohner Henrik 1893-ban a kocsóháti ingatlanra 50 évre, 5,40%-os kamatra 550 ezer Ft kölcsönt vett fel a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól. BFL VII. 184 362/1893. 52 Kohner Alice hozománya 150 ezer Ft volt. BFL VII. 184 1189/1890. Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása, 1526-1867. I. köt. Bp., 2004. 120. p. 148
