Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
Bár január végén ismét olyan hírek kezdtek keringeni, miszerint lehet, hogy a főispán a helyén maradhat, Almásy február elején úgy döntött, hogy „mivel a ház elnapolását alkotmányellenesnek nyilvánították", ezért „semmiféle hivatalos functiót nem teljesít és bevárja, míg lemondása törvényesen elfogadtatik”. Erre való tekintettel „nem hívta össze a tervbe vett fegyelmi választmányi ülést és nem fog a közigazgatási bizottság ülésén elnökölni, sőt a hivatalos ügydarabok aláírását sem teljesíti ”.199 A belügyminiszteri tisztséget is ellátó miniszterelnök 877/1910. sz. leiratával közölte a törvényhatósággal, hogy 1910. február 8-án az uralkodó - saját kérésére - felmentette dr. gróf Almásy Imre főispánt tisztségéből.200 A következő napok már a búcsúzással teltek. A közigazgatási bizottság szeretetéről és ragaszkodásáról biztosította a főispánt és döntésük alapján érdemeit jegyzőkönyvezték és sürgönyben üdvözölték. „Szívélyes és megható” körülmények között köszönt el a tisztikartól és számos küldöttségtől. Február 14-én kelt búcsúlevelében főispáni éveit „legkedvesebb emlékei” között említette.201 Almásy főispánságáról - párthovatartozástól függetlenül - szinte csak azonos vélemények, értékelések születtek. A február 17-én tartott rendkívüli közgyűlésen érdemeit méltatta Lippich Gusztáv, dr. Horthy Szabolcs („az egyetértés helyreállítására és a tanácskozások tárgyilagos menetének biztosítására törekedett”; „mint nemes ellenfél előtt meghajtja az elismerés zászlóját”), Kövér János és Lippe Vilmos („több oly intézményhez ßzödik az ő működésének művészi vonatkozása, melynek magasztos céljait ő juttatta a megvalósulás stádiumába, ezek között felemlíti az állandó színházat") is, majd a törvényhatóság úgy döntött, hogy Almásy Imre működéséről „az elismerés, köszönet és hála érzésével emlékezik meg, érdemeit jegyzőkönyvében meg örökíti, s azon biztos reményének adva kifejezést, hogy dr. gróf Almásy Imre nagyrabecsült munkásságát a vármegye hivatalos és társadalmi életében ezentúl is a közjónak szenteli",2m A Jász Újság szerint „különbség nélkül mindnyájan legmélyebb sajnálattal látjuk távozni abból a székből, melyre (...) tudása, törvény- és jogtisztelete, okos mérséklete, igazságos leereszkedő bánásmódja, 199 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1910. február 3. 200 MNL JNSZML Kgy. jkv. 2/1910. 201 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1910. február 20. MNL JNSZML Kgy. jkv. 2/1910. és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1910. február 20. 101
