Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén II. rész
bizánci csat.56 Különösen abban az összefüggésben nem, hogy a jelentős Kárpát-medencei magyar leletanyagból mindössze nyolc bizánci csat került elő, s ebből - még egyszer kiemelve - a négy, oroszlános díszű egy tömbben. Hozzátéve még, hogy ha csupán tipológiai szempontokat veszünk figyelembe, akkor nagy valószínűséggel a leginkább míves kétpói csat lehet az egyetlen „igazán” bizánci tömegáru, a többi már helyi készítmény, másolat. (Még akkor is igaz lehet ez, ha a tiszaburai csat jobb minőségű, mint a másik kettő.) Ismerve a magyarok honfoglalást közvetlenül megelőző éveinek intenzív bizánci és bolgár kapcsolatait (lásd szövetségek - háborúk),57 nem tartjuk kizártnak, hogy a Kétpón eltemetett törzsfő egyik ilyen „expedíció” során jutott oroszlános csatjához, s hozta azt a Kárpát-medencei új hazába. Nem véletlenül időztünk ilyen hosszan az oroszlános csatnál. A kétpói lelet feldolgozása során ugyanis észrevettük azt, hogy az ilyen típusú oroszlán ábrázolás az Árpád-kor egyik címerében is feltűnik. Maga az oroszlán a nemesi nemzetségek címerének kedvelt jelképe. Bertényi Iván legalább hét-nyolcféle okot sorol fel, miért is használnak a lovagkorban címerállatként oroszlánt. Ezek között megemlíti egyik lehetséges variánsként azt is, hogy az oroszlán, mint totemállat kerül viselőjének pajzsára.58 Arra azonban nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy „szöveges utalások hiányában nehéz lehet egy címer oroszlánjáról eldönteni, mit jelenthetett. ”59 A magyar nemzetségekkel a mai napig is behatóan Karácsonyi János foglalkozott. A címertan fejezetet Csorna József írta, melyben természetesen a Kán (Kean) nemzetség is említést nyer. E nemzetség címerét Gyula nádor 1224-ből való pecsétje őrzi. Rajta az egyébként osztott címerpajzson a felső rész üres, alul lépő, szembenéző leopárdos oroszlán látható. Az üres részt az ország címere egyik osztásának tekinti, míg az alsó részen látható szembenéző oroszlán lehetne a Kán nemzetség ősi címerképe. Ezt a magyarázatot azonban, mint lehetséges megoldást elveti. Úgy véli - hivatkozva Imre király 1202. évi, valamint II. András 1232. évi pecsétjére -, hogy „Gyula nádor pecsétjét egészében csak hatalmi jelvénynek kell tekintenünk, mint az ország akkor dívott címerének egy részletét, mégpedig a címerpaizs legalsó részét, a pajzslábot, felül az üres osztást, alul a szembe, a királyi pecséten hátra néző oroszlánt. ”60 56 MESTERHÁZY K. 1990. 91. p. KRISTÓ Gyula: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig Bp., 1980. 58 BERTÉNYI Iván: A magyar címertan. Bp., 2003. 50-51. p. 59 BERTÉNYI I. 2003. 51. p. 60 KARÁCSONY J. 1900. 34
