Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén II. rész
magáról a lelet keletkezéséről: „A leletegyüttes részét képező csésze esetleges korai, 9. vagy 10. század eleji datálása a keleti párhuzamok alapján nem tekinthető meggyőzően bizonyítottnak. ”. Majd eme főszövegben megfogalmazott kijelentéshez egy lábjegyzet is tartozik, amiből egy részt szintén idézünk: „A kétpói csésze korai keltezése azonban csak két érven nyugszik. Az egyik, hogy kevés csészét ismerünk a Kárpát-medence 10. századi emlékanyagából, a másik pedig az, hogy ezekhez a csészékhez hasonló tárgyakat használtak a stepp én a 10. századot megelőzően, de azt követően is. ”.50 A kétszer elismételt tényközlésen túl - amit egyébként ismerünk nem érthető világosan, hogy mi cáfolja meg Fodor István megállapításait? Mitől lesz a kétpói lelet a fentiekből következően a X. századon belülre bárhová is keltezhető? Éppígy értehetetlen, hogy mitől válik elfogadhatatlanná Mesterházy Károly keltezése?51 Fenntartásunkat a keltezéssel kapcsolatban megerősíti az is, hogy az összefoglaló bekezdésben a szerzők időrendi besorolást adnak minden csatról, kivéve a kétpóit, s mindet a X. század második felére keltezik. Azt az érvet pedig nem lehet elfogadni, hogy: „A 10. századi Kárpátmedencében élőknek azonban nem valószínű, hogy szimbolikus üzenetet jelentettek volna ezek az övcsatok... ”.52 Úgy tűnik, hogy inkább a szerzők számára elképzelhetetlen az, hogy bizonyos szimbólumok - itt jelesül az oroszlán - többféle vallási-mitológiai rendszerben is értelmezhetők. Erre azonban mind a történeti irodalomban,53 mind pedig a régészeti irodalomban54 található példa. Egyébként a tárgytípust maga a szerzőpáros is a IX-XI. századra keltezi.55 Ebbe az időkeretbe pedig belefér a magyar honfoglaláskori első generáció életének időszaka is. S van még egy fontos érv, ami egy korai keltezés mellett szól. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az oroszlános csatok egy zárt területen - egy törzsön - belül kerültek elő. Figyelemre méltó az, hogy sem Románia, sem pedig Szerbia területén nem került elő ilyen díszítésű bizánci eredetű tárgy. Megítélésünk szerint nem szolgál kielégítő magyarázatul az, hogy a bolgár és a magyar övviselet hasonló és ezért van a két területen divatban ez a típusú 50 LANGÓ P. - TÜRK A. 2004. 383. p. 51 LANGÓ P. - TÜRK A. 2004. 384. p. 52 LANGÓ P. - TÜRK A. 2004. 385. p. 53 GYŐRFFY György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. I-II. In: Századok, 1958. 12-87. és 565-615. p. 54 BÁLINT Csanád: A közép avar kor kezdete és Kuber bevándorlása. Arch. Ért. 2004. 55 LANGÓ P. - TÜRK A. 2004. 381-382. p. 33
