Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén II. rész
Auvergne-i gróf (918-926) érmei csak rendkívül ritkán kerülnek elő hiteles sírokból. Az Alföldön csupán az említett két esetben.37 De ugyanilyen egyezés a Dunavecse-fehéregyházi tarsolylemez közepén látható rombusz alakú dísz, valamint a haj fonatkorongok hasonló díszítése közötti egyezés is. Ezek bár aprónak tűnő információk, mégis jelentősek, mert egymást erősítik. Appendix Előadásaim során ezen összegzést megtéve a hallgatóság részéről az első felvetődő kérdés általában az, hogy vajon melyik honfoglaló magyar törzzsel lehet azonosítani a fentebb körülhatárolt régészeti egységet? Ez az a kérdés, melyre régészeti módszerekkel nem lehet válaszolni. Éppen ezért az alábbi azonosítási kísérletek sem tőlem, hanem kollégáimtól származnak. A régész Szabó János Győző a túrkeve-ecsegpusztai tarsolylemez elemzésének konklúziójában erre a területre helyezte a fejedelmi család szállásterületét.38 Utóbb ezt meggyőző régészeti és történeti érvek alapján Révész László cáfolta, s a fejedelmi törzs szállásterületét a Felső-Tisza vidékre lokalizálta.39 Legutóbb Makk Ferenc írt tanulmányt a 10. századi „vezéri törzsek” szálláshelyeiről.40 Véleménye a gyulák törzse szállásterületéről a következő: „[...] úgy vélem, hogy a gyula, ti. a honfoglaláskori gyula vezér kezdetben a Tiszántúlon, a Közép-Tisza vidéken telepedett meg. [...] Egyúttal ez a földrajzi elhelyezkedés módot adott a 10. században arra, hogy nyugat felől nézve - az Erdélyi középhegységtől északkeletre elterülő szamosi vidékre vonatkozóan - kialakulhatott az ultra silvam, ultra silnos (erdőn, erdőkön, azaz hegyen, hegyeken túli) szemlélet nyomán a korai Erdély fogalma, amely ekkor a történeti Erdély északi részét foglalta magába. [...] A gyulatörzs részt vett a kalandozásokban is, mégpedig nyugaton és délen egyaránt, amit a területén talált nyugat-európai és bizánci pénzek is igazolnak. ”. 41 MADARAS László: Honfoglalás kori temető Szolnok határában. (Gräberfeld von Szolnok-Szanda-Beke Pál halma aus den 10. Jahrhundert) Com. Arch. Hung. 2006. 245. PSZABÓ János Győző: Das silberne Taschenblech von Túrkeve-Ecsegpuszta. AAH.32.(1980) 271-293. p. RÉVÉSZ L. 1996. 193-206. p. MAKK Ferenc: A vezéri törzsek szálláshelyei a 10. században. In: Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. Mammerta Historica Budapesstensia XIV. 119-127. p. MAKK F. 2005. 122-123. p. 31
