Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „…Már nem soká lesz főispán, mert helyzete megingott” – Földi István főispán és kora
kubikosok jogaiért, együtt jutottak be a kisújszállási képviselő-testületbe 1932- ben, együtt internálták őket és 1944. októberében is együtt rejtőztek el egy csorbái kukoricatáblában a németek elől. A város életének újjászervezéséhez is közösen láttak hozzá és a földosztást is közösen vezényelték le a megyében.119 A két régi harcostárs viszonya valamikor 1945 februárjában mégis megromlott. A kisújszállási kubikosok egyes vezéralakjai közötti személyes féltékenység meglétét igazolják Varga Illés visszaemlékező szavai: „választás útján Földi István lett a párttitkár. Ebből az következett, hogy Földi Endre megsértődött, mert ő úgy érezte, hogy több mint István. [...] Hasonló probléma adódott Bakó Kálmán elvtárssal is. ”.120 Bakó irigységét és ellenszenvét tükrözi saját visszaemlékezése is, melyben egy eset kapcsán Földit nevén nevezve lelkiismeretlennek próbálta beállítani, ám amikor a földvisszaperlések alkalmából lezajlott tömegdemonstráció sikerét ecsetelte, csak mint „az akkori Kommunista Párt titkára” szólt róla, nevét elhallgatva. Sőt, visszaemlékezésében egyszer sem írta le magát a tényt, hogy Földi Istvánt főispánná nevezték ki, szemben azzal az állításával, hogy Rákosi belőle akart mindenáron főispánt csinálni, de ő „nem akart az lenni”. „Ilyen gondolataim sohasem voltak, ahhoz túl szerény voltam, ” - mondta - „Én mindég számoltam mindenkor azzal a hátrányos helyzetemmel, hogy magammal hoztam a kapitalista világból néhány osztályomat. [...] Pedig ha elgondolom, hogy mennyien mentek el ebből a városból - mondhatnám azt is, hogy számításból - hogy jobb anyagi körülmények között éljenek, és a ranglétrán is kapaszkodjanak közben felfelé. ” - célzott egyértelműen Földire és dr. Kovács Kálmánra, akik mindketten elvállalták a főispánságot.121 Földi tehát egyre több ellenségre tett szert pártján belül. Szembekerült a megyei párttitkárral és több helyi szervezettel közigazgatási vonalon. A beruházásoknál háttérbe szorult Túrkeve polgármestere is Tiszával szövetkezett és még saját egykori barátja és harcostársa is elfordult tőle személyes féltékenységből. Az országos politikai életben bekövetkezett fordulat eredményeként pedig saját pártja számára is mindinkább fölöslegessé és terhessé vált személye és az általa képviselt, nyugati mintát követő parasztpolitika. 119 120 121 MNL JNSZML Pártarchívum, Visszaemlékezések B/2. MNL JNSZML Pártarchívum, Visszaemlékezések V/4. MNL JNSZML Pártarchívum, Visszaemlékezések B/2. 299
