Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „…Már nem soká lesz főispán, mert helyzete megingott” – Földi István főispán és kora
1948 nyarán már az egyházak és a gazdag parasztság elleni fellépés vált az MDP legfontosabb politikai célkitűzésévé. Sorrendben előbb az egyházi iskolák államosításának keresztülvitelére állították rá a közigazgatási szervezetet. „A reakciót minden hadállásából kivertük, nem kétséges, hogy az utolsó bástya az egyház. ” - írta a „Tiszavidék” május 29-i száma. A szülők a vallásoktatás eltörlésétől féltek leginkább, aminek folytatását ekkor még garantálta az állam. Ennek ellenére öt községben is letartóztatásokat kellett foganatosítania a rendőrségnek, hogy a tiltakozó megmozdulásoknak elejét vegye. A hatósági intézkedések eredményeként az államosításról szóló rendelet megjelenésére „a vármegye lakossága napirendre tért a dolog felett, s a hangulat lecsillapodott. ”m Az iskolák államosítását követően a közigazgatásban dolgozók következő próbatétele a termés betakarításának megszervezése volt. A cséplést és a beszolgáltatást a rendőrség, a közigazgatás és a külön e célból életre hívott népi szervek egyaránt ellenőrizték, a legapróbb szabálytalanságokat is felderítve és megtorolva. A nem megfelelő hivatalnokokat, akik a paraszti elégedetlenséget nem tudták, vagy nem akarták leszerelni, azonnal megbízhatóbb káderekre cserélték.123 Adózás tekintetében egyértelműen a parasztság részesült a legszigorúbb elbánásban. A főispán ezért eredeti célkitűzését, a kisgazdaságok anyagi felemelkedését már minden igyekezete ellenére sem tudta biztosítani, sőt, meg kellett állapítania, hogy: „Az egyre súlyosbodó mezőgazdasági helyzet miatt, amelyet nemcsak az agrárolló, de az aszályos esztendők egész sorozata olyan helyzetbe kényszerűéit, hogy nemcsak az új földhözjuttatottak, de már a régi kipróbált kisgazdák is tönkremennek. 124 Ezért inkább számolta volna fel az országos termelési miniszteri biztosi intézményt is akár, csak hogy a rászorulókon segíteni tudjon. Ezen szerv ugyanis a parlagterületek haszonbérleti díját oly magasan állapította meg, hogy azt egyéni gazdálkodók megfizetni nem tudták, ezért e földeket csak önbérlet útján tudta hasznosítani. Földi István álláspontja szerint az ilyen hasznosítások „csak rontják a mezőgazdasági termelés munkamorálját, s ha ennek a legsürgősebben nem vetnek véget, hivatalos keretek között fogjuk a gazdatársadalom egy rétegét rászoktatni arra, hogy mindent az államtól várjanak. ”125 Azt a rengeteg pénzt, amit ez az intézmény teljes apparátusával MNL JNSZML Főisp. ir. 179/1948 MNL JNSZML Főisp. ir. 27/1948. és 28/1948. és 179/1948. MNL JNSZML Főisp. ir. 1204/1947. Uo. 122 123 124 125 300
