Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „…Már nem soká lesz főispán, mert helyzete megingott” – Földi István főispán és kora
meg, akiknek élethivatásuk a földművelés. ” A 100 hold felett gazdálkodók és az Ármentesítő Társulatok esetén pedig azt az utasítást adta, hogy telepeik felét adják bérbe kisparasztoknak, illetve földműves szövetkezeteknek. Ezen keresztül látta „több száz nagycsaládú szegény paraszt megélhetésének a biztosítását. ” Ez ellen az Ármentesítő Társulatok tiltakoztak a Gazdasági Főtanácsnál, ám Földi, hűen kinevezésekor kitűzött céljaihoz még 1948 elején is így indokolta döntését: „A 3 éves gazdasági tervnek éppen az a célja, hogy a külterjes gazdálkodásról áttérjünk a belterjesre, ami által a kis parasztságot erősítjük, és minél nagyobb számban kapcsoljuk be az öntözéses belterjes gazdálkodásba, nemzetgazdasági szempontból annál nagyobb eredményt érünk el. Ám a Gazdasági Főtanács munkatársa, Szent-Iványi József miniszteri tanácsos hallani sem akart az Ármentesítő Társulatok vízjogainak megnyirbálásáról, mivel azok állami befektetésekkel dolgoztak. Azt a kijelentést tette, hogy ha Földi az álláspontjához ragaszkodik, akkor „a jövőben gondja lesz rá, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ne kapjon megfelelő támogatást. ”99 100 Mivel a vita kirobbanásakor a vízjogi engedélyek kistermelők részére történő kiosztása már megtörtént, így Földi igen kellemetlen helyzetbe került, mert azokat komoly indok nélkül visszavonni nem tudta. Ezért a Gazdasági Főtanács keresett és talált indokot a vízjogi engedélyek teljes felülvizsgálatára. A nyilvánosság előtt ürügyül a rizstermelésbe üzleti célzattal bekapcsolódó, a földműveseknek kölcsönt nyújtó, de ténylegesen termeléssel nem foglalkozó tőkések eseteit használták fel.101 A mérnökök által elkövetett visszaéléseket is felnagyították, akik a műszaki- és tervrajzokért meg nem engedett juttatást követeltek. Az ilyen és ehhez hasonló esetek felderítésére a főispán körlevélben utasította a polgármestereket és jegyzőket. Kellő adatok birtokában azután a megyei sajtó is cikkezett a visszásságokról,102 s így már Földi is hozzáláthatott a vízjogi engedélyek, Gazdasági Főtanács elvárásait figyelembe vevő, teljes felülvizsgálatához. Földi érdekérvényesítő erejének csökkenése, illetve az 1947-es év első felének tervei és az 1948-as tényleges megvalósulás közötti, fokozatosan kibontakozó gazdasági- ás társadalompolitikai fordulat egyértelműen az 1947. augusztus 31-i országgyűlési képviselőválasztás eredményének és politikai 99 Uo. 100 Uo. 101 MNL JNSZML Főisp. ír. 16/1948. 102 Tiszavidék, 1948. május 9. és július 3. 294
