Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
A város képviselőtestülete 1922. március 31-én „ezen erkölcsi és gazdasági előfeltételek birtokában [...] egyhangú lelkesedéssel” mondta ki, hogy a település önálló törvényhatósággá kíván válni, és a polgármestert megbízta, hogy „ezen átalakulás keresztülviteléhez szükséges elő intézkedéseket tegye meg, a szükséges adatokat szerezze be, a város történetét, tekintettel a városi élet történelmi fejlődésére, állítsa össze, az adózó polgárok többségének ezen átalakuláshoz szükséges nyilatkozatát szerezze be, az átalakulás utáni helyzetet figyelembe véve egy próba költségvetést készítsen és az átalakuláshoz a törvényhatóság jóváhagyását eszközölje ki ”.47 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósága Alexander Imre alispán vezetésével 1922. május 31-én rendkívüli közgyűlésen tárgyalta meg a megyeszékhely törvényhatósági jogú várossá válásának előterjesztését. A törvényhatósági bizottság fenntartás nélkül támogatta Szolnok törekvését: a megyegyűlés „a város előterjesztett és kétségbevonhatatlanul helyt álló indokainak elismerésével határozatilag kimondja, hogy Szolnok r. t. városnak az önálló törvényhatósági jog megszerzésére irányuló mozgalmát [...] a maga részéről nem kifogásolja, mert kétségtelen az, hogy a mai Magyarország egyik legjelentékenyebb városa ezidő szerint Szolnok. Ipari, kereskedelmi gócpontja nagy vidéknek. Ma már a szó teljes értelmében város. Azon idő óta, ami 1886. évtől eltelt, amikor a városok kategóriái megállapíttattak, soha nem képzelt haladást mutatott fel. Kinőtt a rendezett tanácsú városok sorából, és egészen természetes azon törekvése, hogy törvényhatósági joggal ruháztassék fel. A vármegye közönsége nemcsak nem akadályozza ezt a törekvést, sőt a maga részéről támogatja mivel úgy szellemi, mint anyagi erejét megfelelőnek és elegendőnek ítéli arra, hogy a törvényhatóságtól kívánható feltételeknek megfelelhessen. ”.48 Az 1922-es kérelem - amely szakmai és diplomáciai előkészítésében is kiemelkedik a kérelmek sorából - változatos érvrendszert dolgozott ki a siker érdekében. Az előterjesztés részeként elkészült kéziratos formában Szolnok város rövid története is, amelyben az ismeretlen szerző 1922-ig foglalta össze a település fejlődését, a városiasodás szempontjait előtérbe helyezve. A várostörténet nagy hangsúlyt fektetett a település földrajzi adottságainak, közlekedési, stratégiai szerepének bemutatására. A lokálpatriotizmustól áthatott mű Szolnokot olyan „ősrégi” városként ábrázolta, amely „Földrajzi fekvésénél fogva fontos kereskedelmi és stratégiai utak központjában volt a legrégibb idők óta; épp ebben rejlett fontossága, ez okozta gyakori pusztulását, de egyúttal MNL JNSZML Szolnok város képviselőtestület közgyűlési jkv. 6642/1922. 1922. márc. 31. MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közgyűlési jkv. 10911/1922. 1922. máj. 31. 222
