Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947

pusztulása utáni gyors felvirágzását is. ”.49 És bár története során ez idáig már tizenegyszer pusztult el, vált lakatlanná a település, „épp fekvésénél [...] és lakóinak életrevalóságánál fogva gyorsan kiemelkedett a romjaiból, hogy újból betöltse hivatását”. A szerző ezért elsősorban a város átkelőhely-szerepét, katonai jelentőségét, illetve az itt lezajlott főbb ütközeteket emelte ki. Jól látható, hogy az ekkor keletkezett településtörténetnek nem elsősorban szaktudományos célja volt, hiszen a munka több pontatlanságot és tudományosan nem igazolható megállapítást is tartalmaz. Ezek közül a legjelentősebb az a ma már egyértelműen cáfolt etimológiai okfejtés, amelyben a település nevének eredetét - sokáig rossz irányba befolyásolva a helyi közgondolkodást - „Szol-niek, sólerakás, sórakodó” formában próbálta magyarázni. Viszonylag kevés információ szerepel az egyébként sem terjedelmes összegzésben a legújabb kor eseményeiről, a megyeszékhellyé válás utáni fél évszázadról, az első világháborúról, talán, mert a várost a proletárdiktatúra, a román megszállás és az 1919-es árvíz által okozott károkról a képviselőtestület 1920 tavaszán külön emlékiratban tájékoztatta a kormányzót, a miniszterelnököt és a nemzetgyűlést, mely iratokat ugyancsak csatolták az 1922-es kezdeményezéshez.50 Tulajdonképpen az egész érvelés kiindulópontját jelentette az az 1920 tavaszán készített 9 oldalas, mellékletekkel, kimutatásokkal ellátott beadvány, amelyet a város a háborús és forradalmi események során elszenvedett károk enyhítése érdekében nyújtott be a nemzetgyűléshez.51

A polgármester az átalakulás szándékáról 1922. június 1-jén - immár a városi és a vármegyei közgyűlés támogatásának birtokában - gazdasági, társadalmi adatokkal alátámasztott összefoglalóban tájékoztatta a Lippich Istvánt ez év során váltó Almásy Sándor főispánt.52 A város első emberének érvelése szerint Szolnok a közlekedés fejlődése, a vasúti, vízi és közúti vonalak kiépülése révén „magyar hazánk forgalmának egyik legfontosabb gócpontjává” fejlődött,

[S.n.]: Szolnok r. t. város története 1922-ig. (Kézirat) [Megj.: A szerző kiléte nem azonosítható be, a dokumentum végén dr. Tóth Tamás főjegyző aláírása szerepel.] MNL JNSZML Szolnok polgármesterének közig. ir. 4537/1947.

MNL JNSZML Szolnok város képviselőtestület közgyűlési jkv. 3686/1920. 1920. ápr. 22.

Emlékirat a Szolnok városában az 1918. nov. 1-től 1919. nov. 26-ig terjedő időben ostromállapot alatti belövések, árvíz, rablás és fosztogatás által okozott károkkal kapcsolatban. Szolnok, 1920. márc. 28. MNL JNSZML Szolnok polgármesterének közig. ir. 4537/1947.

Zrumetzky Viktor polgármester levele Almásy Sándor főispánhoz. Szolnok, 1922. jún. 1. MNL JNSZML Szolnok város polgármesterének közig. ir. 4537/1947. Almásy Sándor 1922 és 1932 között volt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja. 1923 márciusa és 1927 júliusa között Bihar vármegye főispáni tisztét is betöltötte. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Történeti Archontológiája 1876-1989. Szolnok, 2012. Online adatbázis. http://insz.archivportal.hu/data/files/260316221.pdf (Megtekintés dátuma: 2013. aug. 8.)

223