Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
közigazgatás reformja - amely már az első világháborút megelőzően napirendre került - ilyen körülmények között tovább késett, és hiába szerepelt eleddig is és ezután is szinte valamennyi kormány programjában, „a közigazgatás rendezéséről” szóló törvény csupán az 1920-as évek végén született meg. A vármegyei közigazgatás 1919 után a dualizmus kori jogszabályok alapján, a „jogfolytonosság talaján állva” kezdte meg a munkát, Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében azonban tovább nehezítette a helyzetet, hogy a világháborús évek és a proletárdiktatúra megpróbáltatásai miatt az 1912-ben megválasztott alispán, Küry Albert visszavonult, utódának, Alexander Imrének a kinevezésére 1920. júniusáig kellett várni.24 A megyei közigazgatás rendes működése is csupán a román megszállók kivonulását követően, 1920 tavaszán állt helyre, a törvényhatóság közgyűlése hosszú szünet után 1920. április 8-án ült össze újból.25 Az átmeneti időszak lezárását és a rendszer megszilárdulását Lippich István ismételt foispáni kinevezése jelentette 1920. október 5-én.26 A trianoni békeszerződés után megindított közigazgatási reformtörekvésekkel kapcsolatban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönsége is kifejtette álláspontját. A Törvényhatósági Bizottság az 1920. december 3-án tartott rendkívüli közgyűlésen tárgyalta Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Csanád, Komárom, Csongrád, Moson, Abaúj-Torna, Tolna vármegyék és Kecskemét város feliratait a törvényhatóságok és községek önkormányzatának reformja tárgyában.27 A vármegye közönsége a törvényhatóság védelme érdekében úgy döntött, hogy külön felirattal fordul a Nemzetgyűléshez és a Kormányzóhoz, mivel úgy látták, hogy a „vármegye ma még egy életképes, ép intézmény ”, mely jól teljesített a világháború alatt, sőt „megcáfolta a napról-napra ellene szórt vádakat, melyek az intézmény elavultságáról, idejét múlt voltáról, CSEH Géza: Adatok Alexander Imre alispán életútjához (Kunhegyes, 1883 - Budapest, 1969). In: ZOUNUK 14. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve (Szerk.: Zádorné Zsoldos Mária) Szolnok, 1999. 143-162. p.; MNL JNSZML Jász-Nagykun- Szolnok megye közgyűlési jkv. 428/1920. 1920. jún. 21. MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlési jkv. 1920. ápr. 8. MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlési jkv. 694/1920. 1920. okt. 5. Lippich István (koronghi) [1881-1946] szolnoki nemesi családból származott, édesapja Lippich Gusztáv (1848-1916), 1899 és 1905 között volt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, míg ő először a proletárdiktatúra és román megszállás utáni átmeneti időszakban 1919. szept. 30. és 1920. máj. 20. között, majd másodszor 1920. okt. 20. és 1922. febr. 7. között töltötte be Jász-Nagykun-Szolnok megye főispáni tisztét. Jász- Nagykun-Szolnok megye történeti archontológiája 1876-1989. http: //jnsz, archivportal .hu/ data/files/260316221 .pdf (megtekintés dátuma: 2013. aug. 6.) BOJTOS Gábor [2012] Lippich István életrajzát, közigazgatási pályáját részletesen feldolgozza Bojtos Gábor megjelenés alatt álló munkája. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani a szerzőnek az adatok rendelkezésre bocsátásáért. BOJTOS Gábor [2012] 212
