Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - ARI ILONA– KISSNÉ MIKES ÉVA: „Holtomiglan – holtodiglan” – Házasságkötési szokások a mezőtúri esketési anyakönyvek alapján. II. rész
- 3 pap (2 református, 1 katolikus)-112 nemes-10 polgár- 586 paraszt (jobbágy)- 563 polgár és paraszt örököse- 902 zsellér- 373 egyéb Az adatok csak a felnőtt férfiakra vonatkoznak. Reformátusok A reformátusoknál a 18. században 1714-től 1721-ig (147 házasság), majd a katolikusokkal való megfelelő összehasonlításhoz az 1770-es évekből kétévi (143 házasság) tételes kigyűjtés tette lehetővé az elemzést. A továbbiakban az adatgyűjtésre felhasznált időszakok megegyeznek a korábbiakkal. 18. századi adatok: Az anyakönyvek vezetésének kezdetétől 7 évet átnézve csupán a „vajda” megkülönböztetéssel találkozhatunk, arányaiban viszont meglehetősen gyakran. Lehetséges, hogy a környékbeli cigány vajdák szívesen kötöttek Mezőtúron házasságot. Az előző részhez hasonlóan 1774. és 1775. évet részletesen vizsgáltuk. A társadalmi keveredés szempontjából a következő bejegyzéseket vettük górcső alá: lakó, szolgáló, mostoha fía/lánya. Azonban csak egyféle - nem szignifikáns - összefüggést lehetett észlelni, a szolgálatban álló férfiak egy része árva leányt vett el. Mint már jeleztük, a 18. századi matrikulákban alig akad a házasulok nevén kívül egyéb bejegyzés. Az elszegényedett családok gyermekei igen gyakran kényszerültek más családhoz elszegődni (ezt a tényt már általában jelezték a korai anyakönyvek is). Leginkább valakinek a szolga voltát tüntették fel, ahogy ezt egy századvégi példa is bizonyítja. Szolgálólány esküvője5 (Fotó: Nagy Éva Anna) Mezőtúri református anyakönyv. Vegyes 1760-1811. 568. p. 158