Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén II. rész
A millecentenáriumi megemlékezés-sorozat eseményei előtt nem is igen akadt régész, aki az említett kérdéskörrel foglalkozott volna.5 Ezen valójában nem is kell különösebben csodálkoznunk, ha figyelembe vesszük azt a történészi és régészeti körökben elterjedt véleményt, amely szerint bizonyos társadalom- és politikatörténeti problémák megválaszolására tudományágunk alkalmatlan.6 A gyakorta elhangzó időrendi, kronológiai bizonytalanságokra való hivatkozásokat már szinte nem is érdemes említeni.7 Pedig a régészeti emlékanyagot mindig is igyekeztünk társadalmi kategóriákba sorolni.8 Az utóbbi évtizedekben elterjedt ún. „komplex vizsgálati módszer” szinte megkövetelte a tudományterületek eredményeinek egymásra épülését. Sajnos gyakran tapasztalhattuk azt, hogy egyféle „csemegézés” folyt ezek között. Egy-egy régész általában azt használta föl, ami saját kutatásainak eredményeit megerősítette, s mindez igaz volt viszont is. Olyan régészeti eredmények kerültek a társtudományok kutatóinak „illusztrációs listájára”, ami erősítette az általuk használt források megbízhatóságát. Ez a módszer megítélésünk szerint követhetetlen, módszertanilag tarthatatlan. Szerencsére úgy tűnik, kezdünk visszatérni arra az útra, mely ismételten előtérbe helyezi a különféle tudományterületek saját, belső szabályaik által megfogalmazható eredményeinek elsődlegességét, s csak akkor fordulnak a társtudományok felé, ha ezek már kellőképpen kiállták a kritika próbáját. Ekkor sem célszerű azonban válogatni. Csupán akkor szabad megerősítésként hivatkozni egymás eredményeire, ha ezek egymástól függetlenül mutatnak ugyanabba az irányba, esetleg megegyeznek. Éppen ezért alapelvként Bálint Csanád alábbi gondolatait fogadjuk el: „Meggyőződésem szerint magyarázatnak, egy lelet értékelésének sosem egy másik körülmény vagy szempont figyelembevételéről, még kevésbé egy másik, általunk nem feltétlenül biztosan uralt tudományterület adatbázisából kiemelve, hanem Kimerítően egyedül Mesterházy Károly foglalkozott a kérdéssel. Ő azonban nem a törzsek, hanem a nemzetségek meghatározó voltát tartotta elsődlegesnek a településre. MESTERHÁZY Károly: Nemzetségi szervezet és osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál. Bp., 1980. 36-143. p. KR1STÓ Gyula: A magyar állam születése. Szeged, 1995.; BÁLINT Csanád: Etnosz a korai középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátái) - The ethnos in the early middle ages. Possibilities and Limits of Research.) In: Századok, 2006. 278-347. p. Idézett oldal: 140. p. RÉVÉSZ László: Honfoglaláskori sír az alsó ausztriai Gnadendorfból. In: Csodaszarvas, 2006. II. 30-32. p. SZŐKE Béla: A honfoglaló és kora Árpád kori magyarság régészeti emlékei. Rég. Tan. I. Bp., 1962. 12
