Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész
A Szolnoki Tejipari Vállalat a Tejipari Vállalatok Trösztje keretén belül működött, mint tröszti tagvállalat. 1983-ig a vállalati mérlegek összesítéséből származó jövedelem került felosztásra. Központilag határozták meg a fejlesztési alap vállalatonként történő felosztását is. 1984-től változott ez a rendszer, a vállalat saját forrásait felhasználva gazdálkodott. A központi célok megvalósítására a fejlesztési alap 30%-a szolgált, erről a tröszt igazgató tanácsa döntött. A szolnoki vállalat üzemei a vállalaton belül, de üzemi nyereség rendszerben dolgoztak. Az előzőekben vázolt problémákat 1984-ben hároméves átfogó rekonstrukció keretében igyekeztek megoldani. A fejlesztés elsősorban a szolnoki üzemet érintette, de növelték a termelést a vidéki üzemekben is. A megyeszékhelyre koncentrálták a vaj- és tejföltermelést, valamint a fogyasztási tej és ízesített tejital zömének gyártását. A beruházást épület átalakításokkal és új épületrészek használatba vételével, valamint a gépi berendezések korszerűsítésével oldották meg. A technológiai folyamatokat az üzemi épület központi részén kialakított hűtőtároló köré csoportosították. Az előtároló silókból érkezett tejet 2 gépen pasztőrözték. Ezután a szabadtéri 30 és 40 m3-es silókban tárolták a további feldolgozásig. A tejszínt egy 20 m3'es silóban helyezték el a tejfölgyártáshoz, és kettősfalú tankokban a vajgyártáshoz. A megfelelő zsírtartalmú tejet az utótárolókból szivattyúk szállították a töltőgépekre. A zacskós tejet 6, a poharas tejet 2 gép töltötte és csomagolta. A zacskókat és poharakat görgős pályán szállították ládákban és rekeszekben a hűtőtérbe. A vajgyártó kapacitás bővítése után, egy újfajta, „Rózsa” márkanevű vajat gyártottak és csomagoltak. A tejföl alapanyagát ugyancsak szivattyú szállította a pohártöltő gépre. A pohárba töltött tejfölt görgősor juttatta az érlelőkamrába, majd targoncák szállították át a hűtőkamrába. A kefegyártáskor hasonló munkafolyamatot alkalmaztak. Az ízesített termékek előállítása szintén ilyen technológiával készült, legjelentősebb volt a kakaógyártás.83 A rekonstrukció után a következő termékek előállítását irányozták elő: Iskolatej 0,2 literes, 220 ezer liter Sovány kakaó 0,2 literes, 220 ezer liter Csokoládéstej 0,5 literes, zacskós kiszerelés, 580 ezer liter Csokoládéstej 0,2 literes, poharas kiszerelés, 150 ezer liter Karamellástej 0,5 litere, s zacskós kiszerelés, 450 ezer liter Karamellástej 0,2 literes, poharas kiszerelés, 22 ezer liter „Rózsa vaj” 260 tonna/év Poharas tejföl 12 %-os, 500 ezer liter Tartós tejföl 10 %-os, 1.000 liter 146
