Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész
ös év számát, de ettől kezdve fokozatosan csökkent, 1971-re pedig 10%-kal volt kevesebb, mint 1935-ben. A háztáji- és kisgazdaságokban is lassan visszaszorult a szarvasmarhatartás. Ez magyarázható a gazdák elöregedésével és a tanyák politikailag erőltetett felszámolásával.65 Az állami gazdaságokban a fajlagos tejhozam csökkenését azzal indokolták, hogy 1970-től az addig alkalmazott tejértékesítés után járó 15% támogatás helyett, a borjúszaporulat utáni dotációt vezették be, amely abban az időben a hústermelésre ösztönzött. A tejipar a változó mennyiségű tejtermelés mellett, mégis növelni tudta a felvásárlást. 1971-ben a 80 feldolgozó üzemének körzetében 2.576 átvevőhelyre szállíthatták be a tejet. Ebből 801 átvevőhely saját kezelésében volt, viszont 1.775 átvevőhely (tehát kb. kétszerese) már a termelőszövetkezetek birtokában volt. Az 1966. évi 420 millió liter fogyasztói tej (2,8%-os tej) helyett, 1971-ben 530 millió liter tejet adott át a forgalmazó vállalatoknak. A fogyasztói tej növelésének feltételéül szabták meg azonban a vaj és tejtermékek termelésének 13-14%-os csökkentését. A hazai vaj szükséglet kielégítése céljából ezért 1971-ben 9.854 tonna vajat (legalább 75%-kai többet, mint az előző évben) importáltak.66 A tej termelőüzemi feldolgozása is megindult az országban több helyen. Tíz szövetkezeti üzemet említenek, amelyek 26 millió liter tejet dolgoztak fel. Ezek 1971-ben 16,4 millió Ft nyereséget értek el. Történtek azonban párhuzamos fejlesztések is. Egyes helyeken ott is telepített a termelőszövetkezet tejfeldolgozó üzemet, ahol a tejiparnak többletfeldolgozó kapacitása volt. A tárgyalt időszakban a sokoldalú ösztönzések ellenére a szarvasmarhatartás nem volt jövedelmező. A tehéntartás és a tejtermelés pedig ráfizetéses volt. A tej felvásárlási ára 4,15 Ft körül mozgott, ezzel szemben a Szolnok megyében például az állattartó külterületi gazdaságok száma 1960-1970 között 25%-kai csökkent. - A mezőgazdasági kisüzemek jelentősége Szolnok megyében. Szolnok, 1980. KSH Szolnok Megyei Igazgatósága. 1. p. - CSEH Géza: A háztáji gazdaságok helyzete és termelésének alakulása Szolnok megyében az 1960-as évektől a rendszerváltásig. 250-251. p. 1973-ban a Belkereskedelmi Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egy akció-program keretében népszerűsíteni próbálta a belföldi tej és tejtermék fogyasztást. Ennek elindítására adták ki a „Javaslatok a tej- és tejtermék akció- program megvalósításához” című iránymutatást. Alapvető célul tűzték ki az áruk színvonalának növelését és a minőség javítását. Ebben szerepelt többek között új termékek létrehozása, a csomagolás korszerűsítése, a színvonal javítása, az intézményekben (üzemi konyhák, büfék, kórházak, iskolák) a tejfogyasztás növelése, valamint a „kellően megfontolt” propaganda (itt a körülményes megfogalmazás a reklámot takarja) alkalmazása. 137
