Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész
tej önköltségi ára 5,20 Ft körül alakult. Az üzemek az ágazat leggazdaságtalanabb területének tartották, így a tehéntartást, illetve a tejtermelést visszaszorították olyan szintre, hogy a kedvezőbb hizlalási tevékenységhez szükséges hízóalapanyag biztosítható legyen. A termelés egyöntetűen a hústermelés irányába fejlődött. Ezt jól mutatja, hogy 1 kg marhahús felvásárlási ára hétszerese volt 1 1 tej felvásárlási árának. A problémák feltárásával és megoldásával a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is foglalkozott. 1972-ben Bács-Kiskun, Békés, Heves, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár és Borsod megyében végeztek vizsgálatot. 1973- ban pedig sor került a Szolnok megyei tejfeldolgozó üzemek vizsgálatára is. A tapasztaltakról országos összefoglaló jelentés készült, amelynek a végén megállapították, hogy a tejfeldolgozó kapacitásbővítést társulások keretében a mezőgazdasági nagyüzemeknél lenne célszerű létrehozni és ezeket támogatni.67 A vizsgálat során a következő tejfeldolgozó üzemeket említik megyénkben: A cibakházi „Vörös Csillag” mezőgazdasági termelőszövetkezet működtette a „Doratej” elnevezésű tejüzemet. Az üzem beépült a szakosított szarvasmarha telep közepébe, így szinte csak a saját tehenészete által termelt tejet dolgozta fel 1 db „Bertapack” típusú tejcsomagoló gépen. Fél és egy literes tejet állítottak elő, a feleslegként jelentkező tejzsírból tejszínt készítettek. 1973 első félévében 50.367 liter tejet vásároltak a nagyrévi „Béke és Barátság” termelőszövetkezettől. A polipack csomagolású tejjel 7 községben, 36 üzletet láttak el. Az előbb említett időszakban 545.537 liter tejet dolgoztak fel, igaz a tejcsomagoló gép naponta csak 3-4 órát üzemelt. A tejüzemhez 3 x 2.000 literes hűtőtároló állt rendelkezésre. A Jászapátin működő „JÁSZTEJ” termelőszövetkezeti közös vállalkozást 4 termelőszövetkezet, a jászapáti „Alkotmány” Tsz., a jászapáti „Velemi Endre” Tsz., a jászszentandrási „Haladás” Tsz. és a jászkiséri „Kossuth” Tsz. alapította 1969-ben.68 Az alapító szövetkezetek mellett az üzemet alapanyaggal látták el a jásziványi „Szabadság” Tsz., a jászdózsai „Tarnamenti” Tsz., a jászkiséri „Táncsics” Tsz., valamint Jászapáti, Jászkisér, Jászszentandrás háztáji gazdaságai. Az üzem két műszakban dolgozott, feldolgozó kapacitása 15.000 liter/nap mennyiség előállítását biztosította. 1973 MNL JNSZML Szolnok Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ir. 383/1973. vizsgálat. Tejtermékek termelése és feldolgozása Szolnok megyében. A megalakult JÁSZTEJ-hez a Jászberényi Kossuth Tsz. is csatlakozni akart. Erre nem nyílt mód (kapacitás kihasználtság), ezért a Nagykátai járásban alakult Közös Vállalkozás irányában folytatták tovább a tárgyalásokat. Ennek a vállalkozásnak a gesztora a farmosi Új Élet Tsz. volt. - MNL JNSZML Szolnok Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Oszt. ir. 8809/1971. 138
