Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész
írták össze) és Almássy Kálmán törökszentmiklósi birtokán (1.323 db) tartották számon.52 A tejgazdaság fejlődéséhez hozzájárult a nyugati tejelőszarvasmarhafajták behozatala, a belterjesebb gazdálkodásra való áttérés és a tejelő fajtáknak az ősi magyar szürke marhával való keresztezése. A tejipar kialakulása a megyében az I. világháborút követő időszakra esik. Ennek egyik fontos alappillére a tej szövetkezeti mozgalom megindulása. Ehhez jelentős segítséget nyújtott az 1922-ben megalakult Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ. A tej szövetkezeti mozgalom meghatározó mértékben, a Jászságban bontakozott ki. A szövetkezés gondolatát Dr. Czettler Jenő (a jászárokszállási választókerület országgyűlési képviselője) terjesztette el a jászsági gazdák körében. „ A szövetkezés az önsegítés az egyedüli gyógyszer a kisgazda fájó sebeire” - írta cikkében. 1930-ban előadást tartott a jászberényi gazdáknak, ahol tej szövetkezet alakítására buzdította őket. A gondolat termékeny talajra talált, 1934. január 26-án a városháza nagytermében megalakult a Jászberényi Tej szövetkezet az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ hatékony segítségével. Az alakuláskor 364 gazda lépett be. Naponta 1.200-1.300 liter tejet vett át a szövetkezet, amelynek egy része a helyi és a fővárosi piacokon talált vevőre. A szövetkezetnek tejüzeme is működött a Hold u. 1. sz. alatt. A gazdák által szállított tejet folyamatosan ellenőrizték, az alacsony zsírtartalmú és szennyezett tejet nem vették át. Boldogházán is létesítettek egy tejgyűjtőt.53 Meggyespelén, a vasúti pálya mellett épült 1937- ben egy kis tejgyűjtő állomás.54 A hajtai határrészen 1940-ben építettek egy komoly tejátvevő épületet. A bejárat felett a következő felirat volt olvasható: „O.M.T.K. a jászberényi tej szövetkezet tejgyűjtő csarnoka”.55 Kiss Erika szerint tejbegyűjtő állt a csíkosi határrészen is. A szövetkezet létrejöttekor úgy alakították ki a rendszert, hogy a külterületen gyűjtőállomásokat hoztak létre, ahová a gazdák bevitték a tejet és onnan vagy fuvaros, vagy a gazdák felváltva, maguk szállították tovább az összegyűjtött tejet. A beszállított tejet szigorú ellenőrzésnek vetették alá. Minden gazda tej szállítmányából mintát vettek, az alacsony zsírtartalmú és szennyezett tejet nem vették át. A tejért literenként 14 fillért fizettek. 52 53 54 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, n. köt. Gazdaczimtár 1897. (szerk. és kiadja a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal) Besenyi Vendel jászberényi helytörténeti kutató szíves közlése. - MNL JNSZML Megyei Földmérési Igazgatóság Szolnok ir. Birtoknyilvántartási kartonok. Jászboldogháza, 1950. 511. sz. kataszteri birtokív. Jászboldogházi tejcsamok területe. 55 MNL JNSZML Jászberény ir. 17571/1940. Uo. 131
