Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész
a cefre a présházba jutott, a kocsányi pedig szállító csigák hordták fel az aknából. A feldolgozó üzemet kétszintesre tervezték, ahol a préseket a földszinten, a mustelválasztó tartályokat az emeleten helyezték el. A tartályokban a cefrét több órán keresztül szikkasztották, a színmust a tároló medencébe folyt, a cefre pedig a szőlőprésbe került. Préselés közben a mustot a tároló medencébe engedték, míg a törkölyt egy szállítószalag hordta ki az épület melletti pótkocsira. A mustot borszivattyúkkal továbbították az épület melletti alumínium tartályokba. A feldolgozó üzemet teljes egészében saját kivitelezésben építették meg. 1977. augusztus 13-án megkezdődött a beüzemelés, szeptember 10-én pedig elindult a folyamatos üzem. Tiszakürtön a szőlő évszázadok óta meghatározó jelentőséggel bírt. A XIX. század végén a homoki legelők feltörése és a nagybirtokok parcellázása eredményeként jelentős szőlőtelepítést végeztek. Különösen nagyarányú volt ez a munka a homokkal borított keleti határrészen (Varjas, Kisasszonypuszta). A szőlők és a gyümölcsös területének növekedése a XX. század elején is lendületes volt. 1930-ban 1.993 kh volt a szőlők területe, ami felülmúlta a legelőkét is. Az itt lévő pincészetet 1939-ben a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete vette kezelésbe.49 A borpincét, a háborút követően a Tiszakürti Hegyközség is meg akarta venni, de a helyi földművesszövetkezet megakadályozta ebben.50 Tejfeldolgozás A megyében a tejet és a tejtermékeket a házi gazdaságokban állították elő. Egy-egy nagyobb birtokkal rendelkező személy (ha a szarvasmarha állomány is jelentős volt) külön épületet és pincét készített a tejfeldolgozás és tárolás céljára. Illéssy János 1802. évi hagyatékában tej pincét és kamrát említenek, az eszközök között pedig sajtnyomó deszkát, egy túrónak való vendéit (fejőedény) és vaj „köpüllőt” is találunk. A tej tárolására külön pince szolgált. A leltár alapján megállapítható, hogy a vaj, sajt, túró készítése a gazdaságban történt.51 A tejgazdaságok kialakulása azonban a külső-szolnoki részek nagybirtokain indult meg. 1897-ben a legtöbb szarvasmarhát (1.414 db) Kohner Zsigmond szászberki uradalmán (ekkor még Besenyszög részeként GULYÁS Katalin: Tiszakürt. In:Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. Bp., 1998. 567. p. MNL JNSZML Tiszakürti Hegyközség ir. Hegyközségi jkv. 1947. jan. 10. MNL JNSZML Kisújszállás ir. Végrendeletek 1761-1875. Capsa D. Fasc. 3. No. 68. - A vajköpülő még 1910-ben is feltűnik egy jászkiséri gazdaságban. 130
