Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész
A szeszfőzdék államosítása idején felvett kimutatás alapján, nyomon követhető hol jöttek létre a szeszfőzdék megyénkben. Kiemelkedően magas a szeszfőzdék száma a Jászságban és a Tiszazugban. A „Jászság fővárosa” Jászberény a maga 11 főzőüzemével első helyen áll a megyében. Sok pálinkafőző található még Jászfelsőszentgyörgyön (5 db) és Jászszentandráson (4 db). A Tiszazugban fekvő Tiszakürt 6 főzővei rendelkezett, Tiszaföldváron úgy tűnik kevesebb működött (5 db), Cibakházán 3 dolgozott. Tiszaföldváron az egyéni főzdék között találjuk Szicsek Ádámot, akinek az Árpád u. 82. sz. alatt volt 336 literes főzőüstje. 33 1950-től a mezőgazdasági szeszgyárak telepeit a megyei tanácsok ipari osztályának felügyelete alá helyezték, a kiskapacitású főzdéket pedig a helyi tanácsok kezelésébe adták. 1951 márciusában a megyei tanács ipari osztályának vezetője jelentésében megemlíti, hogy az előző év őszén 12 Községi Szeszfőzde Vállalatot hoztak létre. A vállalatok azonban csak idényjelleggel működtek. Ugyanakkor arról is tájékoztat, hogy a megyében nagyon sok szeszfőzde található magánszemélyek34 kezelésében.35 1951-ben azután Szolnok megyében is javaslat történt a szeszfőzdék megyei vállalatba történő beolvasztására. Az első javaslat még 6 szeszfőzde vállalattal számolt a megye területén. Jászberényt, Tiszaföldvárt és Tiszafüredet jelölték ki egy-egy nagyobb terület központjának,36 de központi szerepet szántak Mezőtúrnak, Kisújszállásnak és Karcagnak is.37 MNL JNSZML Szolnok Megyei Tanács V. B. Ipari Oszt. ir. 911-10/1950. A magánszemélyek által működtetett főzök száma kb. 61 volt a megyében. Példaként említhetjük Tiszagyendát ahol a községi tanács végrehajtó bizottsága 1950. november 20-án tartott ülésén a következő határozatot hozta: A Szolnok Megyei tanács VB 196/1950. VB. sz. határozata alapján az eddigi községi szeszfőzdét a Tiszagyendai Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 7/1950. sz. határozatával állami vállalattá alakította. Elnevezése Tiszagyendai Szeszfőzde Vállalat lett. A következő évben azonban nem ment ilyen problémamentesen a községi szeszfőzdék alakítása, így az egész szeszfőzőipar átalakítását tervezték, a korabeli szóhasználattal élve „profilírozták”. így történt a Tiszaderzsi Szeszfőzde Vállalattal is, amelyet 1951 májusában alakítottak meg a községi tanács határozata alapján. Június 19-én azonban a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője a vállalat alapítása ellen foglalt állást, mivel a szeszipari vállalatok centralizálása éppen folyamatban volt. - MNL JNSZML Szolnok Megyei Tanács V. B. Ipari Oszt. ir. 5244-11//1951. A 3 központ kijelölése abban az időben teljesen célszerűnek tűnt, ezek a települések történelmileg kialakult gyümölcstermelő területek felvevő piacának is számítottak. Ezt tükrözi a szeszfőzdék magas száma is pl. Jászberényben és Tiszaföldváron. MNL JNSZML Szolnok Megyei Tanács V. B. Ipari Oszt. Számrendszeres ir. 5244- 11/1950. 125
