Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész
nagybirtokok a termékek kevésbé piacképes részét (burgonya maradék, fogyasztásra nem alkalmas gabona), szeszfőzdéjükben alkoholnak dolgozták fel, az állatokat pedig a visszamaradt moslékkal hizlalták. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a következő jelentősebb szeszgyárakat említik a források: A Kengyeli Szeszgyárat (Gyáros major), a Szandai Szeszgyárat (pontos neve: Szandai Gazdaság Mezőgazdasági Szeszgyár és Szeszfinomító) és a Pusztamizsei Szeszgyárat. Az utóbbi felszerelései között található burgonyatisztító, mely bizonyítja, hogy alapanyagként elsősorban burgonyát használtak. Kenderes-Bánhalmán is említenek egy szeszgyárat.29 Ez utóbbi azonban 1950-ben már a Tiszagyendai Á.G. tulajdonában volt. A szeszgyárban mezőgazdasági növényekből, burgonyából és kukoricából állítottak elő szeszt 1945-ig. Egy 405 literes főzőüsttel dolgoztak finomítóüst helyett, és lepárló berendezést alkalmaztak.30 Mezőgazdasági szeszgyárat említ továbbá Tiszabőn, egy 1945-ben készített jelentés.31 1938 után a szesz energiahordozóként is szerepelt, miután a kormány 20%-ban kötelezővé tette a benzin keverését szesszel, ez volt az úgynevezett motalkó. A II. világháború hadműveletei következtében Jász-Nagykun-Szolnok megyében is sok főzde szenvedett háborús károkat. A pénzügyminiszter a 170.087/1945. X. b. számú rendeletével intézkedett „a szeszegyedáruság, illetve a szeszipar működésének biztosítása tárgyában”. Ennek értelmében a főispán jelentést kért a megye területén található szeszfőzdékről és azok állapotáról. Pontos összesítő nincs mellékelve az iratokhoz, így csak megbecsülni tudjuk, hogy 1945-ben mennyi volt a szeszfőzdék száma. A települések jelentéseikben 31 főzőüzemet adnak meg. Az akkori viszonyokat ismerve valószínűleg nem pontos a jelentésben megadott számadat. Viszont hűen tükrözik a háború nyomán kialakult állapotot. Tiszabőn a szeszgyár, Tiszavárkonyban pedig a pálinkafőző berendezés semmisült meg. Kunmadarason a szeszkészlet esett áldozatul a pusztításnak. Tiszaszentimrén és Kunhegyesen a bevonuló szovjet csapatok lefoglalták a főzdéket és még 1945 júniusában is, saját céljukra használták. Ebben az időszakban többfajta alapanyagról is említés történik. Túrkevén például a pálinkafőző engedélyt kért, hogy kukoricából készíthessen pálinkát. 32 Báró Pírét de Bihain Istvánná tulajdonát képezte (Bánhalom puszta 1.) - MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Főispánja ír. 593/1945 (Továbbiakban: Főispáni ir.) MNL JNSZML Szolnok Megyei Tanács V. B. Ipari Oszt. ir. 911-10/1950. MNL JNSZML Főispáni ir. 593/1945. MNL JNSZML Főispáni ir 593/1945. 124
