Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész
Szeszgyártásról a lepárlás felfedezése után beszélhetünk, ami tulajdonképpen egy desztillációs folyamat, amikor is a folyadékot elpárologtatják, a keletkező párlatot pedig lehűtik.23 A megyében az I. világháborút követő időszakban három nagyobb gyümölcstermelő vidéket említenek, amely több-kevesebb változással hosszú ideig megmaradt: elsőként említik a Jászberény, Jászapáti településektől északnyugatra eső területet, ahol újabb telepítésű fákat találunk. Második Tiszaroff, Tiszabura, Abádszalók, Tiszaszentimre térsége. Végül pedig meg kell említeni a Tiszazugot, ahol jelentős gyümölcsfaállomány található napjainkban is.24 A pálinkafőzdék a megye területén először a serházakban üzemeltek. A jászberényi serház inventáriumában a serfőzde mellett megemlítik még a pálinkaházat,25 de főztek pálinkát nagyobb gazdasággal rendelkező birtokosok is. Illéssy János 1802-es hagyatéki leltárában pálinkafőző üst említésével találkozunk.26 A XIX. században, amikor a nagynyomású gőzkazánok ismertté váltak, a szeszfőzdék működése már valóban iparszerű méretekben történt. Ennek első nyomai tűnnek fel Szolnokon 1840-ben, amikor Barta György új pálinkafőző kazán építésére kér engedélyt.27 Kunszentmártonban a bejelentett pálinkafőzők száma a XIX. század közepén, évente meghaladta a százat. 1862-ben például 128 pálinkafőző volt a lakosok tulajdonában. Sok kunszentmártoni lakosnak volt a szelevényi Haleszban, vagy a mai Cserkeszőlő területén szőlője. A pálinkafőzők számára a nyersanyagot is jórészt ez a terület biztosította már a XIX. század második felétől. A felhasznált alapanyagok közül a leggyakoribbnak számított a törköly, meggy, szilva, seprű.28 Az ipari szintű szeszgyártás a mezőgazdaság termékeit dolgozta fel, hulladékát pedig visszaadta, amit főként az állattenyésztésben hasznosítottak. A 23 Magyarország Európai Uniós csatlakozása és a szeszipar, különös tekintettel a Zwack Unicum Rt-re. Készítette: Kotmajer Anikó. Bp., 2005. 5-6. p. elib.kkf.hu/edip/ D_1176.pdf. 24 SCHEFTSIK György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 245-247. p. 25 MNL JNSZML Jászberény ir. Hivatalos Tudósítások 1812. Capsa 44. Fasc. 3. No. 107.-1838. Capsa 51. Fasc. 6. No. 2. 26 MNL JNSZML Kisújszállás ir. Végrendeletek 1761-1875. Capsa D. Fasc. 3. No. 68. 27 MNL JNSZML Szolnok ir. Tanácsülési jkv. (1839-1843) 1840. ápr. .22. 75. 262. 28 MNL JNSZML Kunszentmárton ir. Pálinkafőzők jegyzéke 1850-1875. 123