Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész
államosítást követően a Kőbányai Sörgyár Szolnoki Kirendeltsége lett, majd 1981-ben a városon kívül, a Tölgy utcában helyezték el, ahol a nagyobb területen a belváros forgalmát kevésbé zavarva tudott működni.19 A megyében (de talán az országban is) egyedülálló kísérlet volt a Martfűi Sörgyár. Létesítését hivatalosan azzal indokolták, hogy a megyében régóta tapasztalható sörhiányt enyhítsék, bár ez inkább a termelőszövetkezetek melléküzemágainak sikeres gazdálkodásával függött össze. 1981. május 14-én megalakult az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Gazdasági Társaság. A kezdeményezés abból az egyszerű alapelvből indult ki, hogy az alapanyagot a termelőszövetkezetek, illetve állami gazdaságok termelik meg (a Hevesi Á.G. vállalta a komló, a Jásztelki Tolbuchin Tsz. a sörárpa termesztését). A feldolgozás a sörgyárban történik, a forgalmazást pedig az ÁFÉSZ-ek végzik. A 28 alapító tag (12 ÁFÉSZ, 12 Tsz., 2 Á.G., 2 vállalat) megállapodott, hogy Martfű térségében sörgyárat és palackozót létesítenek. A társaság gesztora és az egész helyi sörgyártás elindítója a Mezőhéki „Táncsics” Mg. T.Sz.(Mesterszállás) volt, az igazi ötletgazda pedig a tsz. elnöke, Dr. Pálffy Dezső. Eredetileg a kapacitást évi 160.000 hektoliterre tervezték, a beruházás költségét pedig 622 millió Ft-ra. Az alapanyagként szolgáló maláta szállítását a Söripar vállalta. A beruházási költségek csökkentése miatt, a szövetkezet 100.000 hektoliterrel megnövelte a kapacitást, ezt a többletet azonban a Söripar már nem tudta vállalni. Ezért maláta üzemet is építettek. A sörgyár végül 260.000 hektoliter/év kapacitással épült meg. A hitelszerződést még 1981-ben aláírták a Magyar Nemzeti Bankkal, a tőkés importból származó gépek megvásárlásáról szóló külkereskedelmi szerződést viszont csak 1983-ban kötötték meg. Az építkezés így csak 1984- ben kezdődhetett el. Igen ám, de az eltelt évek alatt az árak emelkedtek, így a sörgyár felépítése a tervezett 680 millió Ft helyett egymilliárd forintba került. A megnövekedett költségeket a gazdasági társaság nem volt képes finanszírozni, ezért a Magyar Nemzeti Banktól újabb hitelt vettek fel, ami a későbbiekben az alapító szövetkezetnek katasztrófát okozott. Az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárat a legkorszerűbb berendezésekkel szerelték fel. Például az óránként 30 ezer üveget megtölteni képes palackozósor, az NSZK-ban működő Seitz Enziger Noll cég terméke volt. Ehhez a géphez egy, óránként 8 ezer doboz teljesítményű gép is csatlakozott. A sörházi berendezések szállítását az Alfa Laval cég nyugatnémet vállalatától rendelték meg. Májusban megkezdődött a próbaüzem, ami több problémát is jelzett. A vizet előkészítő berendezések nem működtek megbízhatóan, ezért a teljesen automatikus folyamatba a minőség megőrzése érdekében, többször be kellett MNL JNSZML Szolnok Városi Tanács V. B. Műszaki Oszt. ir. 1172/1980. (27E0) 120
