Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)
A támadásra a jelt Hertelendynek kellett megadnia három ágyúlövéssel. A főerőknek Perczel személyes vezénylete alatt, reggel 6 órakor kellett megindulniuk, hogy ha a két, élen haladó hadosztály túlerőbe ütközne, felfogja azokat, illetve támogassa küzdelmüket. Ha az ellenség Cegléd előtt foglalna harcállást, vagy éppen a támadók elé vonulna, „úgy a főtest beközeledése mindenesetre bevárandó jó pozícióban Abony és Cegléd között. Ugyanezt kell tenni, ha az ellenség erősítést kapott volna. Perczel szerint a Szolnokról kiűzött erő csak 1.400 vértest számlált, s ehhez 2.500 főnyi gyalogság érkezett 23-án Ceglédre. Ha az ellenség újabb 2.500 főnyi erősítéshez jutna, a két támadó hadosztály még akkor is erősebb lesz nála, emellett a hátuk is fedezve lesz. Ha a Kazinczy-hadosztály nagyobb erőbe ütközne, a legközelebbi mellékúton az abony-ceglédi útra vonul, s jelez Hertelendynek, hogy az elébe siethessen. Ennek érdekében tájékozódik a mellékutakról, s „ügyes lovas kalauzokat viend. A térképet tervezte és szerkesztette Nagy Béla 87
