Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)

Perczel utasítása szerint mindenütt gyalogsággal kellett támadni, méghozzá a mellékutcákon keresztül, a tüzérséggel pedig tüzérséget kellett szembeszegezni. A lovasságot kezdetben csak a szárnyak fedezésére, vagy tartalékként lehetett használni.

„Miért is a kellő óvatosság mellett mégis a legnagyobb energiával és odaáldozással kell e diszpozíciót végrehajtani; mert ha mi oly nevezetes erővel az ellenség e megszakadt részét sem bírandjuk elverni, és ezáltal magunknak annak főereje felé egyéb táboraink segítségére rést nyitni, úgy nem érdemeljük, hogy katonáknak neveztessünk!” - lelkesítette a sereget. A diszpozíció végén tudatta, hogy a főoszlopot (azaz a Szekulits-hadosztályt) „a szabadság dicső fija a híres vitézségű Dembinski generál a főtestet saját maga vezérlendi", ő maga, Perczel pedig előresiet „az előcsapatok működései személyes támogatására és lelkesítésére.”.n

A haditervek azonban ritkán szoktak a hadvezérek elképzelései szerint megvalósulni, s ez esetben is ez történt. Az események jobb megértése érdekében azonban szükséges néhány szót szólnunk arról, mi történt a másik oldalon.

Január 23-án Ottinger vezérőrnagy dandárja már Cegléden

állomásozott, ahová időközben megérkezett az aznap reggel Pestről útba indított 5. vadászzászlóalj hat százada is.12 Ottinger aznap kelt jelentésében kért még egy lovasüteget, kevéske lovassági erősítést, hogy a Tisza innenső partját ennek birtokában megtisztítsa az ellenségtől, kivéve azt az esetet, ha a magyaroknak az lenne a tervük, hogy Debrecen felől egész haderejükkel előnyomulnak. Továbbá utasítást kért, hogy meggyőződése szerint támadó módon működhessen.13 Azaz, Ottinger egyelőre nem érzékelte a magyar túlerő tényleges méreteit.

Perczel: Hadi intézkedés. (A Hertelendynek küldött példány.) Szolnok, 1849. jan. 24. Hadtörténelmi Levéltár (Továbbiakban: HL) Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc iratai (Továbbiakban: 1848-49.) 10/405., 10/405a. Közli BORÚS József: Dembinski fővezérsége és a kápolnai csata. Bp., 1975. 96-99. p.; BŐHM J. - FARKAS GY. - CSIKÁNY T. 1998. 65. p.

A zászlóalj története szerint a január 22-éről 23-ára virradó éjjel, részint gyalog, részint vasúton vonultak Ceglédre. Geschichte des k. u. k. Feldjäger Bataillon Nr. 5. Jägerndorf, 1897. (Továbbiakban: 5. Feldjäger Bataillon, 1897.) A beérkezésre lásd még Adventures and Anecdotes of the South Arny of the Emperor of Austria, during the Late Hungarian Campaign. Narrated by Eye-Witnesses. Edited by J. W. WARRE TYNDALE. London, 1850. 118-119. p.

Ottinger - I. hadtest parancsnoksága, Cegléd, 1849. jan. 23. KA AFA Karton 1823. Hauptarmee unter Windisch-Grätz (Továbbiakban: HA. u. W-G.) 1849-1-201. „Präs, am 25. Jänner 1849. - 218/op.”

88