Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
Vágó Pál a Jászság nagy festője mondotta. „Az országban Jászapáti fölött szállnak a legszebb bárányfelhők, Jászkisér felett legkékebb az ég és Jászladányon díszlenek a legszebb szélmalmok. ”.15 Nos az előbb leírtakat egészítsük ki néhány adattal. 1867 márciusában valóban kért Nagy Mátyás szélmalom építésére engedélyt a vásártér mellett. A tanács által kiküldött bizottság ki is mérte a malom helyét a vásártér mellett. Jelentésük után azonban a tanács megváltoztatta döntését. A szélmalom helyét a vásártér mellett pont olyan helyen jelölték ki, ahol a marhavásárok zöme zajlott. Ezért a tanács utasította a kijelölést végző küldöttséget, hogy a szélmalom felépítésére más helyet jelöljenek ki.16 Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a Jászság a malomépítés szempontjából kedvezőbb helyzetben volt, mint a Nagykunság. A jászok területén keresztülfolyó Zagyva és Tárná kiváló lehetőséget biztosított vízimalmok építésére. Lényegében csak három jász település (Apáti, Kisér, Ladány) feküdt távol folyóvíztől így a gabonaőrlést ezeken a helyeken, csak szárazmalmokkal lehetett megoldani. A fejlettebb technikát képviselő szélmalmok - amint az előzőekben láttuk - csupán Jászladányon terjedtek el. Jászberényben már a török uralom alatt dolgozott öt vízimalom, a 18. századtól pedig legalább három vízimalomról van tudomásunk. A külső vízimalom 4 kerékkel őrölt, de volt olyan időszak, amikor 6 kerékről tesznek említést. Az ún. belső vízimalom 5 köves, de itt is említenek a források 6 követ is. A kis vízimalom 4 kerekű, igaz 1843-ban árvíz pusztítja el, ezután nem tudunk róla, hogy őrölt volna.17 A városban dolgozó szárazmalmok számát és elhelyezését Komáromy József kutatásai alapján tudjuk rekonstruálni. Ezek szerint a városi jegyzőkönyvek 1754-ben említik először a szárazmalmokat, amikor „Kállay András és Szalóki Márton épít egy-egy szárazmalmot”. Egy évszázad múlva GAÁL István: Jászladány története. II. köt. A szabadságharctól Trianonig. Jászladány, 1999. 136-137. p. MNLJNSZML Jászladány ir. Tanácsülési jkv. 1867. március 23. 89. sz., 106. sz. SZIKSZAI Mihály: Adatok a jászsági vízimalmok történetéhez. In: A Jász Múzeum Évkönyve, 1975-2000. (Szerk.: Hortiné Bathó Edit - Kiss Erika) 199-203. p. 52
