Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén
Minket ezekről a gepidák településterülete érdekel itt és most a leginkább. A Közép-Tisza vidéken a jól érzékelhetően gazdag és nagyszámú lelőhely bizonyítja a gepida nép jelenlétét. Feltehetőleg nem tévedünk nagyot akkor, amikor azt gondoljuk, hogy Attila korában, az V. század közepe táján is valami hasonló etnikai kép élhetett. így van ez még akkor is, ha tudjuk, hogy a hun uralom bukása után a gepidák által birtokolt terület lényegesen bővülhetett, épp a hunok által korábban birtokolt déli területekkel. A térképeken megfigyelve ez pontosan ki is rajzolódik. A fentieket azért volt fontos rögzítenünk, mert nem kerülhetünk meg egy nemrégiben felmerült kérdésre történő reagálást. A 2010. évi Levéltári Évkönyvben ugyanis napvilágot látott egy hosszabb lélegzetű tanulmány arról, hogy esetleg Jász-Nagykun-Szolnok megye területén volt Attila székvárosa.10 A feltevést egy 1792-ben keltezett levélre, s annak mellékletére alapozzák. A melléklet latin nyelven íródott, s Maximinus és Priscus Attila udvarába tett látogatását írja le. Az oda vezető út leírásából következtetett az ismeretlen XVIII. század végén élt Szerző arra, hogy valahol Bánhalmánál lehetett Attila híres székhelye. A levélhez azután Bedekovich Lőrinc mérnök írt egy rövid ismertetőt Bánhalmáról, s leírás alapján készített egy térképet Priscusék útjáról. A levél, a melléklet és a térkép közlése után Szikszai Mihály a hunokról, Attila székhelyének kutatásáról közöl adatokat,11 majd dolgozata befejező harmadában felteszi a kérdést: „Miért éppen Bánhalma?”12 A kérdésre igazi feleletet nem kapunk, noha a Szerző adatok egész sorát idézi fel Bánhalma helytörténetéből. Talán azért nem, mert maga is érzi, hogy valójában nem igazán tud történeti tényeket felsorakoztatni az elképzelés mellett. Találó a végkonklúziója Szikszai Mihálynak: „Hogy a nagy király szálláshelye utáni érdeklődésnek milyen folytatása volt, erről nem tudunk többet. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a 18. század végén elődeink megyénk területén vélték felfedezni Attila székhelyét. ”.13 A tanulmány kapcsán sok-sok kérdés fogalmazható meg. A régészet oldaláról megközelítve a problémát egy nagyon fontos tényre hívnánk fel a figyelmet. Jelesül arra, hogy a hun leletanyag pontosan arról a területről SZIKSZAI Mihály: „Csillag esik, föld reng: jött éve a csudáknak...” Jász-Nagykun- Szolnok megyében volt Attila király székvárosa? In: ZOUNUK 25. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. (Szerk.: Fülöp Tamás) Szolnok, 2010. 473-505. p. Uo. 489-498. p. Uo. 500. p. Uo. 505. p. 15
